Küsz

Küsz (Alburnus alburnus L.)
A nép nyelvén: bőke, bökle, dobóka, kisz, kis szélhal, pehelyhal, szélhajtó küsz, peszmetke hal, szellőkeszeg, snöci, snájder, ruszli, ribahal, rütyőke, tejhal, ünhal.

Küsz
(Alburnus alburnus)
Tilalmi idő: Nincs. Méretkorlátozás alá nem esik.

Küsz
(állat, Alburnus), a pontyfélék családjába tartozó halnem; bajusza nincs; a hátsörényúszó kezdete a hasúszószárnyak és az alsó sörényúszó közé középre esik; a torokfogak kampósak; szája a homlok felé nyiló; ...

A küsz ivadékához hasonlít a kurta baing, de utóbbi oldalvonala csak néhány pikkelyre terjed ki, szájhasítéka meredeken felfelé irányul, és anális úszójában csak 11-13 elágazó sugár van.

24. Küsz - Alburnus alburnus (Linnaeus, 1758)
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Angol név: Bleak ...

Állas küsz
( Chalcalburnus chalcoides mento )
A magyar Duna szakaszon már ritka halfaj.
Nagyobb, mint a szélhajtó küsz, mert 17-20,
kivételesen elérheti a 22-25 cm-es hosszúsá-
got. Teste megnyúlt, oldalt kevéssé lapított, ...

Állas küsz
Leírás
A Duna vízgyűjtőinek őshonos hala. Az utolsó dunai példányt Romániában a 60-as években fogták, így Magyarországon kipusztultnak tekinthető.

Állas küsz - Chalcalburnus chalcoides mento Agassiz, 1832.pdf
Fájlnév
allas kusz.pdf ...

25. Sujtásos küsz - Alburnoides bipunctatus (Bloch, 1782)
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Angol név: Riffle minnow ...

Küsz (Alburnus alburnus)
Nyújtott testű hal, úszói erőteljesek, háta sötét olajzöld, oldala ezüstösen csillogó. Pikkelyei nagyok és ezüstös csillogásúak, guanidint tartalmaznak, amit régebben a körömlakkgyártásnál használtak alapanyagként.

Küsz - Alburnus alburnus Linné, 1758
Szinonim: Cyprinus alburnus (Linné, 1758); Alburnus lucidus Heckel (Herman, 1887).

Állas küsz (Chalcalburnus chalcoides)
Felpillantó küllő (Gobio uranoscopus)
Fenékjáró küllő (Gobio gobio)
Fürge cselle (Phoxinus phoxinus)
Gyöngyös koncér (Rutilus frisii)
Halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus)
Homoki küllő (Gobio kessleri) ...

Küsz
A küsz- népies neve 'sneci" - egyike a legismertebb halfajoknak. Apró termete, általános elterjedtsége miatt e halfajt használják leggyakrabban csalihalnak a ragadozók horgászatánál.

A küsz, a bodorka és a vörösszárnyú keszeg elsősorban mint csalihalak jelentősek. A dévérkeszeg azonban nem csupán ízletes falatot nyújt, hanem horgászata - tömeges előfordulása miatt - igen szórakoztató is. Ezért részletesebben foglalkozunk vele.

állas küsz, botos kölönte, cifra kölönte, dunai galóca,
dunai nagyhering, felpillantó küllő, fenékjáró küllő,
fürge cselle, gyöngyös koncér, halványfoltú küllő,
homoki küllő, kövicsík, kurta baing, lápi póc, ...

állas küsz - Chalcaburnus chalcoides Agassiz, 1832 B Oldal teteje
bagolykeszeg - Abramis sapa Pallas, 1814
balin - Aspius aspius Linnaeus, 1758
balkáni csík - Sabanejewia aurata Filippi, 1865
bodorka - Rutilus rutilus Linnaeus, 1758 ...

Tipp: Küsz horgászathoz a vastag bőrű pinki a jó csali. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy hűtőben tartjuk heteken, hónapokon keresztül. Párszor átmászatjuk apró lyukú rostán, csak szép példányokat tároljuk tovább.

Szélhajtó küsz - Teste maximum 10-15 cm hosszú, háta barna vagy olajzöld, oldala fényes ezüstös, "könnyen letörölhető" pikkelyekkel borított. Feje testéhez képest viszonylag kicsi, szája félig felső állású.

Kedvenc csemegéje a békaporonty, ám legfőbb táplálékát mégis inkább az apró felszíni halak főként a küsz és a halivadékok képezik. Kitűnő úszó, rövid távon egyike a leggyorsabbaknak.

Nyíltvízi ragadozó lévén legfontosabb zsákmánya az ugyanott csapatosan élő küsz. Mohón kap a vízbe hulló bogarak, lepkék után, de elkapja a vizet verdeső kisebb fecskét is.

Élőcsalik közül elsősorban a kishal jöhet szóba, küsz jász, bodorda 5 cm körüli példányaival csalizzunk, inkább a hosszúkás kishalakat nyeli a legjobban a ragadozó.

Az alábbi halfajokra egész éves fogási tilalom vonatkozik: viza, vágótok, sőregtok, szintok (sima tok), pénzes pér, dunai galóca, lápi póc, vaskos csabak, fürge cselle, kurta baing, sujtásos küsz, állas küsz, Petényi-márna, halványfoltú küllő, ...

a gyökérzet között ívnak a bodorkák, karika keszegek, vagy a küsz, akkor sokszorosáranövekszik az esélyünk, hogy harcsát, harcsákat is találhatunk alatta.

A pisztrángfélék, továbbá küsz, a vörösszárnyú keszeg, a jászkeszeg, a domolykó ezekből szerzi meg táplálékának javarészét. De a balin is rávág a vizen úszó nagyobb rovarra, lepkére, szitakötőre.

A parti övet a pont - főként a tógazdasági, kitenyésztett nemesponty - , a harcsa, a csuka, a sügér, a kétnyaras, vagy annál fiatalabb dévérkeszeg, továbbá a pirosszemű kele, koncér (göndér), küsz és még néhány kisebb termetű halfaj látogatja, ...

A Tisza-tó esetében a holtágakban, öblítőcsatornákban és az azokhoz tartozó műtárgyak környékén gyakori. Elsősorban ott ahol a küsz is előfordul. Ezen kívül az összes fontosabb vízterünkben megtalálható.
Fotó: Sallai Zoltán
INFORMÁCIÓS TÉRKÉP ...

Bálind, bálint, balling, baing, baksa, bolyín, boín, buczó, búczókeczeg, csabak, fenekeszeg, jászkeszeg, kapókeszeg, nagypénteki hal, nagy-szélhal, nyilkeszeg, őn, őnhal, őnkeszeg, őny, őnyhal, pőlind, ragadozó küsz, ragadozó őn, szellőkeszeg, ...

A nyílt vízben keresi táplálékát, amely a fiatalok esetében zooplankton. A nagyobbak ezt vízre hulló rovarokkal és apró halakkal egészítik ki. Leggyakoribb halzsákmánya a szintén nyílt vízben élő küsz.
Szaporodása: ...

A lassú sodrású, hinaras helyeken, a vízfelszínhez közeli vízrétegekben található kisebb-nagyobb csapata, különösen ott, ahol legfontosabb táplálékhala, a küsz nagy tömegben fordul elő. Ivarérettségét 3-4 éves korban éri el.

A táplálékhalak zöme kárász, küsz, sügér, vörösszárnyú keszeg és egyéb keszegféleség volt (SCHULLER 1973).
Külföldön, a jelentős angolnatermelésű vizeken szerzett tapasztalatok szerint az angolna nem sorolható a kifejezetten ragadozó halfajok közé.

Lásd még: Horgászat, Horog, Csali, Ragadozó, Ponty