Kecsege horgászata
Hol keressük:
A kecsege a tiszta, mély vízű folyóink lakója, kedveli az agyagos szakadó partoldalakat (kérészes part), ahol legfontosabb táplálékát is megtalálja.
Kecsege
(állat, Acipenser ruthenus L.), a zománcos halak alosztályának Acipenseridae-családjába tartozó halfaj, porcogós belső vázzal, háta középvonalában, testének két oldalán és hasán fürészfogszerüen egymás után sorakozott zománcpikkelyekkel; ...
Kecsege
Hegyes orrú, porcos édesvízi hal.
A Balkán és Kelet-Európa sok nyelvében elterjedt halnév (román caciugÄ, szerb-horvát keÄiga, ukrán csecsiga, újgörög keciga stb.) végső forrása ismeretlen, így azt sem lehet eldönteni, ...
Kecsege - Acipenser ruthenus (Linnaeus, 1758)
Halak - Hazai halaink
Share ...
A kecsege táplálkozását tekintve apróállatevő, a vízben élő férgeket lárvákat eszi. Fő táplálékát képezi a mederben élő tiszavirág lárvája. Az 1990-es évek elején védetté nyilvánították a kérész minden élő formáját, így tilos a vele való horgászat.
A vízszabályozások, a vízszennyezések következtében jelentős mértékben megsemmisültek a tiszavirágálca telepek, olyannyira, hogy a kecsege életfeltételeit nem biztosítják. A kecsege igen szép formájú hal.
Nagyobb folyóinkban kecsege-
hálóval vagy fenekező szerszámmal fogható. Csalétkül a horgá-
szok kérészálcát használnak, amit a partoldalról fémcsővel gyűj-
tenek össze (bagger). Legkisebb kifogható mérete: 45 cm. Tilal-
mi ideje: III. 1 - V. 31.
Férgekből, csigákból, rovarlárvákból álló táplálékát a mederfenéken keresi. Azokon a folyószakaszokon, ahol legnagyobb kérészünk, a tiszavirág még jelentős számban él, rendszerint a kecsege is megtalálható, ...
KECSEGE
Időkorlázosás: március 01. - május 31. TILALOM!
Méretkorlátozás: 45 cm alatt VISSZADOBANDÓ! ...
Kecsege - Acipenser ruthenus
Háta sötét színű, hasa világos. Az alsó ajak középen megszakított, a felső ajak ugyanitt kicsit becsúcsosodó. A vértek között kis csillagalakú lemezkék, szemcsék.
KECSEGE
Teste megnyúlt, orsó alakú, kifejezetten az áramló vizek fenék zónájához alkalmazkodott. Testét öt sorban meghatározott számú vért védi a háti, oldal és hasi tájékon. Feje jellegzetesen megnyúlt, ormányban végződik.
Kecsege (Acipenser ruthenus)
Európa nagyobb folyóiban elterjedt. Németországban telepített állományai élnek. Magyarországon természetes szaporulata jelentős. Kedveli a sebesebb folyású homokos szakaszokat, az agyagos márgás vízrészeket.
Kecsege
Nagyobb folyóink lakója, ahol a vízfenék közelében kisebb-nagyobb csapatokban keresi táplálékát. E táplálékot a homokban, az iszapban vagy a kövekre tapadva élő rovarlárvák, apró vízicsigák és növényi törmelék képezi.
Kecsege - Acipenser ruthenus Linné, 1758 Találatok: 18
Szinonim: Acipenser gmelini (Fitzinger & Heckel, 1836); Acipenser gmelini Fitzinger (Herman, 1887); Acipenser ruthenus brevirostris (Antipa, 1909); Acipenser ruthenus ruthenus n.
A hím kecsege 4-5 évesen, míg a nőstények csak 5-6 éves korukban érik el az ivarérettséget.
Népies nevei: kecsege-tok, kecsegetok, kecsöge, köcsög, köcsöge
Legkisebb kifogható méret: 45 cm.
Tilalmi idő: március 1. - május 31.
- Lénai tok ...
ábra - Kecsegefej alulnézetben
Egyes fajoknál a szájat húsos perem, az ajak szegélyezi. Ha az ajak a szájnyílást hiánytalanul körülfogja, akkor folytonos (például simatok), ellenkező esetben megszakított (kecsege).
A ritka horgászzsákmányt jelentő vagy a rekordméretű halak (kecsege, menyhal, pisztráng, sügér, garda stb.) egészben is preparálhatjuk, de egyszerűbb ezekből ún. fél preparátumot készíteni. Az egész hal preparálását legjobb szakemberrel végeztetni.
A márna szinttáj gyakori fajai a márna (Barbus barbus), a domolykó (Leuciscus cephalus), jellegzetesen itt előforduló fajok a kecsege (Acipenser ruthenus), nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus), szilvaorrú keszeg (Vimba vimba), menyhal (Lota lota), ...
Kecsege március 1. - május 31.
Kősüllő március 1. - június 30.
Ponty, márna és 10 kg alatti harcsa május 2. - június 15.
Sebes pisztráng október 1. - december 31.
Folyami rák október 16. - május 31.
Lásd Viza, Kecsege. A többséget jelentő továbbfejlődött formák, a valódi csontoshalak (Teleostei csoport) homocerk farokúszójúak és pikkelyeik cikloid vagy ktenoid tipusúak (sem dentint, sem ganoint nem tartalmazó, bőr eredetű csontpikkelyek).
* vértes halak (belső vázuk porcos) bőrükön pikkely helyett csontlemezek (vértek) képződnek, például tok, viza, kecsege
Rendszertani beosztás
1. alosztály: Porcos halak (Chondrichtyes).
a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről fogási naplót köteles vezetni, amelynek alkalmasnak kell lennie a rendelet mellékletében felsorolt halfajok (ponty, csuka, süllő, kősüllő, harcsa, balin, angolna, pisztráng, márna, kecsege, ...
kősüllő 20 cm; sebes és szivárványos pisztráng 22 cm; ponty, süllő, pisztráng-sügér 30 cm; rózsás márna, balin (ragsdozó őn), amúr, csuka 40 cm; kecsege 45 cm; harcsa 50 cm.
 Lásd még: Horgászat, Ponty, Tisza, Harcsa, Süllő
  
|
RSS
