ivadék
a. m. utód. I.-ápolás az állattanban, általában az utódok gondozása, amire példákat igen különböző osztályokba tartozó állatfajok életében találunk.
Az ivadék színezete fakóbb, ilyenkor gyakorta összetévesztik a bodorkával, amelytől a garatfogak alapján különíthető el biztonsággal.
Az ivadék táplálékát kezdetben főként zooplankton adja, majd kisebb testű fenéklakó gerinctelen szervezetek alkotják. Kifejlett példányai szinte kizárólag puhatestűeket, vízben élő csigákat és kagylókat fogyasztanak.
Szaporodás ...
Az ivadékgondozás viszonylag ritka a halak körében, és többnyire csupán az ikra őrzésére korlátozódik, de például a szivárványos ökle különleges módon gondoskodik csekély számú utódjának biztonságos fejlődéséről.
A pontyivadék az első időben apró állati és növényi szervezetekből él. Kerekesférget, vízibolhát, kandicsrákot, víziászkát, kérészeket, és mindenféle lárvát fogyaszt, különösen kedveli az iszapos részeken meghúzódó árvaszúnyoglárvát.
A csukaivadék, amikor eléri a 20 mm-es hosszt az addig kerekesférgekből és planktonszervezetekből álló étrendje jelentősen megváltozik. Átvált ragadozó életmódra.
Ikra és ivadékpusztításával csak helyenként, és főleg a halastavakban okoz némi kárt, kissé túlzottak a szakirodalomban helyenként megtalálható felszólítások e halfajok "kipusztítására".
angolna ivadék csuponty roman vizek bolykitó péterimajori he cseke zebco szett akrilát éden tó zala folyo napijegy árak drávai angyal patak kövi kárász horgászatában harcsázó tó beluga horgászata szallas tiszan horgászat feeder bottal nyírbogdány ...
A fiatal ivadék táplálékát planktonszervezetek adják, az idősebbek főleg kisebb gerinctelen állatokat fogyasztanak, de nem hiányzik étlapjukról a növényi táplálék, a szerves törmelék és az apró hal sem.
Szaporodása: ...
Meglepő ivadékgondozásáról nevezetes.
A hím vízinövények törmelékeiből fészket készít.
A nőstény ide rakja ikráját, majd a tejes átveszi
azok gondozását. Az ivadékot is védelmezi táma-
dóival szemben. Első magyarországi példánya a ...
Az angolnaivadék egy része a félsós tengeröblökben marad, onnan csak egy-két évvel később vándorol tovább, vagy egész életét ott tölti. Általános nézetként terjedt el, hogy az utóbbiak többségükben kisebb termetű és lassúbb növekedésű hím példányok.
A 10-12' nap után kikelő ivadék kezdetben szikzacskóját éli fel, majd ezután megkezdi ragadozó életmódját. Az apró állati szervezetek mellett, háromcentiméteres nagyságának elérése után, már szinte kizárólag a keszegfélék ivadékaival táplálkozik.
A hím általában fák víz alá lógó gyökereit vagy alámosott nádgyökereket választ fészeknek, amit megtisztít és őriz az ivadékok kikeléséig. Távol tartja az egyéb halakat, és úszóival legyezgeti az ikrákat, hogy friss vízhez juttassa azokat.
A 2-3 hetes, 20-35 mm testhosszúságú ivadékok ragadozó életmódra térnek át, általában a frissen kelt Cyprinidae fajok lárváit fogyasztják válogatás nélkül.
Az utánpótlás mai fő módszere a kétnyaras, 20-40 dkg-os ivadék ponty kihelyezése. A Ponty fogása korlátozás alá esik. Tilalmi ideje május 2-tól június 15-ig tart. Kifogható legkisebb mérete 30 cm. Naponta 3 darabnál főbbet kifogni tilos.
Az ivadék oldalait később fokozatosan eltűnő szabálytalan fekete foltokból álló sáv díszíti.
Fokozottan érvényes ez az ivadékra, amely 7 ezreléket maghaladó sótartalom esetén elpusztul, az idősebb példányok legfeljebb 12 ezrelékes sótartalmat képesek elviselni.
Mesterségesen szaporítják, az ivadékot előnevelik, csak aztán engedik ki a szabad vízbe. Hazánkban a Bükk hegység vadregényesen szép vidékén, Szilvásvárad környékén, másrészt Lillafüred mellett, Garadnán van pisztrángtelep.
babajkó n = ponty (ivadék)
bábec (hal) n = botos kölönte
bagókeszeg n = bagolykeszeg
bagoly a = bagolykeszeg
bagolykeszeg
baing n = balin
baing › kurta -
bajuszos orsófark n = kövi csík
bajuszos orsóhal n = kövi csík
baksa n = balin ...
A megtermékenyített ikrákból, a víz hőmérsékletétől függően, 3-4 hónap múlva kelnek ki az ivadékok. A kikelt ivadékok 2-2,5 mm hosszúak, az első három hétben szíkzacskójukból táplálkoznak. Hazánk majdnem minden vizének felső szakaszán megtalálható.
A szikanyag teljes felszívódása után az ivadék hosszú időn át planktonikus szervezeteken él, a kifejlett egyedek tápláléka vegyes összetételű, a planktonrákoktól egészen a halivadékig minden számára elérhető állati szervezetet elfogyaszt.
(Az ember azonban manapság jelentős részüket - a vándorló ivadék tengeri folyótorkolatoknál történt lehalászása után - tavakba telepíti.) Az átalakulás itt is tovább folytatódik, az élettértől függően "hosszúfejű" mindenevő, ...
Az állóvizekben gyakori, a halivadék nagyon fontos tápláléka. (Na ezt, hogy tűzitek horogra? Ja hogy nem halivadékot akartok fogni! :-)
Kerekfejű vízibolha, főként sekély, iszapos fenekű állóvízben gyakori. 0,8-1,6 mm-re megnövő parány óriás.
Mindkét szülő őrzi az ikrákat és az ivadékokat. Egyes fajok szájban költők, mások kikelésig hordják szájukban az ikrákat csak, megint mások az ivadékokat is a szájukban óvják.
A fiatal törpeharcsa ivadékok a békalárvákhoz hasonló csoportokban, állandóan mozgó fekete gomolyként keresik fel a partszéli vizeket. A békalárvákat kedvelő feketesügér a törpeharcsák ebben az ún.
Tápláléka algák, növényi részek, rákok, férgek, csigák, vízre hulló rovarok és gyümölcsök, magvak, alkalmanként halivadék és ikra.
Ivarérettségét a vízterület táplálékbőségétől és az átlaghőmérséklettől függően 2-3 éves korában éri el.
Táplálkozás: Az ikrából kikelt ivadék az első napokban planktonikus szervezeteket fogyaszt, később áttér az alsórendő rákokra (Diatoma, Gammarus pulex, Daphnia).
Az ivadék táplálékát kezdetben apró planktonrákok képezik, de gyors növekedésük következtében hamar áttérnek a fajra jellemző mindenevésre.
Razbóra (Pseudorasbora parva): mivel elterjedési területe egyezik a két busával, könnyen bekeveredhetett azok ivadékai közé és így eljuthatott, majd elszaporodhatott vizeinkben. Elsőként Pakson egy halgazdaságban tűnt fel 1963-ban.
Mivel folyamatosan a part közelében tartózkodnak, az ebben a zónában ívó halak ikráira és frissen kikelt ivadékaira jelentenek veszélyt. E tulajdonságát viszonylag hamar felismerték, már a múlt század eleje óta veszélyes ikrapusztítóként emlegették.
A lárva táplálékot is bőségesen talál a Balaton vizében, mert együttesen vándorol függőlegesen a planktonnal, mint a süllő lárva és zsenge ivadék.
A faj az ivadékgondozó fitofil szaporodási guildbe tartozik. Mind európai, mind hazai állományai biztonságban vannak természetvédelmi szempontból. Elkerüli viszont a laza üledékkel fedett mederrészeket és az elmocsarasodó vizeket .
Sztrímer (streamer) : halivadék, hal, pióca, stb.
A nagyobb legyek (nagyobb önsúly, vagy a méretből adódó jelentős légellenállás) dobásához természetesen magasabb legyező zsinór és bot osztály szükséges.
Szaporodás
Ívás ideje márciusban kezdődik 10 fokos vízben. Az ívóhelyet a hím süllő választja és az ikrák lerakása és kikelése alatt is őrködéssel gondoskodik az ivadékok biztonságáról.
hogy egy-egy ilyen gyökér akár két méteresre is megnőhet és jó combvastagságú, tehát jobb az ilyet még időben elkerülni A halak is tudják ezt, így előszeretettel használják mint védekezési módszer. Úgy húzzák át alatta a damilt, mintha ivadék koruk ...
Elsősorban fitoplanktonokat és zooplanktonokat eszik, tehát egyik kifejlet hazai halfajunknak sem táplálék konkurense, de mivel planktonokat eszik ezért a halfajok ivadékai elől fogyasztja el azokat.
 Lásd még: Horgászat, Úszók, Ragadozó, Ponty, Duna
|
