Harcsahorgászat
A harcsa éjjeli ragadozó és a kapási idők is kitolódnak erre a napszakra. Kivétel az időjárás változása: a nyári fülledt melegben kirobbanó zivatarok előtt idegessé ingerlékennyé válik és szinte mindennek odavág ami elékerül.
Harcsa horgászata
Hol keressük:
A harcsa nagyobb folyóink és tavaink ragadozóhala, nappal búvóhelyet keres magának, többnyire éjszaka aktív.
Harcsa
A harcsát hatalmas fej, rövid törzs és igen hosszú farokúszó jellemzi. Feje igen széles, felülről kissé lapított és igen kerekített. Szája hatalmasra tátható. A szájüreget sűrű, apró gerebenfogazat borítja.
A harcsafészek meghorgászása
A klasszikus harcsafészek
Teljesen önkényes választás, hogy melyik típust nevezzük klasszikusnak. Én azt, amelyekből az általam leggyakrabban horgászott vizeken a legtöbb van.
Lesőharcsa
( Silurus glanis )
A kifejlett példányok 1-1,5 méteresek és 10-15 kg súlyúak. Legnagyobb ragadozó
halunk. Alámosott mederrészekben, vízbe dőlt fák, tuskók mellett szokott tartóz-
kodni.
Harcsa
(állat), Silurus L. a nyilthólyagu halak harcsafélék családjának egyik neme, nagy, lapitott fejjel, bajuszos szájjal, meztelen testtel.
Harcsaalkatúak (Siluriformes)
Családok
32 család
A harcsaalkatúak rendje (Siluriformes) a sugarasúszójú csontoshalak közé tartozik.
A harcsaszerűek Suliroidei alrendjébe számos család tartozik, a legtöbb faj Délkelet-Ázsia és Dél-Amerika trópusi vizeinek lakója. Európában két harcsafaj él, ahol ennek az egy családnak képviselői őshonosak.
A harcsa alakjából adódóan nagy kilengésű, kígyózó mozgást tesz lehetővé.
Teste csupasz, bőrét pikkely nem fedi. Háta barnásszürke színű, oldala világosabb, márványozott.
Harcsapundra a horgon
Balaton, harcsa...
A kapást szemem sarkából veszem észre. Oldalazva bukik víz alá a piros úszó, s még kezem lendül a felmarkolt bottal, ígéretesen tovább is merül. Mintha léket kapott volna! A bevágás azonban nem akad.
56. Harcsa - Silurus glanis Linnaeus, 1758
Család: Harcsafélék (Siluridae)
Angol név: Wels ...
Harcsa
Az európai harcsa testi felépítése annyira jellegzetes, hogy csak kevés hallal téveszthető össze. Hatalmas, felülről kissé lapított feje a testhosszúság körülbelül 20 százalékát teszi ki.
Fekete törpeharcsa (Ictalurus melas): ez a faj jó példa arra, hogy a “szakértők' nem tanulnak saját hibáikból. Ezt a halat 1980-ban hozták be Olaszországból.
Általában éjjeli életmódot folytat, de nyáron az éhség gyakran az egész nap folyamán mozgásra kényszeríti a törpeharcsa-csapatokat. Hároméves korában ívik először, ilyenkor csapata párokra szakad a kemény aljzatú gödrös mederszakaszokon.
Az intenzív haltermelő telepeken nevelt afrikai harcsa természetes vizekbe nem telepíthető, de horgásztavain igen gyakori lakója.
HARCSA
Időkorlázosás: május 02. - június 15. (80 cm alatti példány) TILALOM!
Méretkorlátozás: 50 cm alatt VISSZADOBANDÓ! ...
HARCSA
Hosszúra nyúlt, a fején fölülről, a farokrészén oldalról erősen lapított testű hal. Feje széles, a szeme kicsi, orra rövid és lapos. Szája rendkívül nagy, félig fölső állású, benne több sorban és sűrűn parányi fogacskák ülnek.
Harcsa (lesőharcsa, szürke harcsa) - Silurus glanis
A felsőállású szájnyílás szögletére húzott vízszintes a szem közepén halad át. Szemei kicsik, a fej középvonala alatt ülnek. A mellúszó hátrasimítva a hasúszót nem éri el. Hasvonala élt képez.
Harcsa - Silurus glanis Linné, 1758
Széles, dorzoventrálisan lapított nagy feje, elöl hengerded, majd a hasúszók mögött hirtelen elkeskenyedő, oldalról erősen lapított teste és nagyon hosszú farokrésze jellegzetes külsőt kölcsönöz a harcsának.
A HARCSA
Testét pikkelytelen bőr fedi, más halfajhoz viszonyítva aránytalan testalkatú. Feje a tetéhez viszonyítva igen nagy, szájában alul és felül, több sorban apró fogak taláhatók.
Törpeharcsa (Ameiurus nebulosus, korábban Ictalurus nebulosus) Tilalmi időszaka: nincs. Méretkorlátozása: nincs.
A törpeharcsa (Ameiurus nebulosus Lesueur) és a fekete törpeharcsa (Ameiurus melas Rafinesque): ...
Leső harcsa - Silurus glanis (Linnaeus, 1758) - 2,5 m
Hosszúra nyúlt, a fején fölülről, a farokrészén oldalról erősen lapított testű hal. Feje széles, a szeme kicsi, orra rövid és lapos.
Harcsa ( Silurus glanis )
vissza
A harcsa nemcsak az eleven, mozgó vagy élettelen csalihalra kap, hanem rávág a jól vezetett műcsalira, feltéve, hogy megfelelő helyen és időpontban kínáljuk fel neki.
Harcsa (Silurus glanis):
A harcsafélék (Siluridae) családja szerte a világon elterjedt, legtöbb képviselői Európa, Amerika, Ázsia, Afrika és Ausztrália számos vizeiben él. Akváriumi díszhalként is igen kedveltek (Coridoras, Ancystrus, Thorocatum).
Harcsa - Silurus glanis Linné, 1758
Európai faj, elterjedési területe a Rajna és az Aral-tó között található. A Duna vízrendszerében őshonos. A vízfolyások hegyi szakaszát leszámítva a legtöbb vízfolyásban, és állóvízben megtalálja életfeltételeit.
Harcsa
Lesőharcsa (Silurus glanis). Európa területén szinte mindenütt megtalálható, Magyarországon is gyako-ri faj. Angliába betelepítették, nem őshonos. Az iszapos fenekű tavak, lassú folyású folyók hala, 2 m hosszúra is megnő.
Harcsa 80 cm alatti példány (Silurus glanis)
május 02. - június 15.
A rendelet 3.§ (2) bekezdése szerint:
a tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap huszonnegyedik órájában végződnek.
Harcsa fárasztása
A kuttyogatáshoz mindenképpen csónakra lesz szükségünk.
Harcsa
Vizeink legnagyobbra növő, állóvizekben és folyókban egyaránt elterjedt ragadozó hala. Elsősorban éjjel aktív, nappal ritkán hagyja el rejtekhelyét: a meder gödreit, az alámosott partrészeket, a víz alatti tuskókat.
Harcsa (Silurus glanis)
Elterjedés, élőhely:
A harcsafélék (Siluridae) családja szerte a világon elterjedt, legtöbb képviselői Európa, Amerika, Ázsia, Afrika és Ausztrália számos vizeiben él.
A harcsa hazai halaink közül a legnagyobbra növő fajta. Jellemző méretei 20-50 kg között, a rekord példányok 100 kg körüliek, hosszúsága elérheti a 3-4 métert is.
bráma, harcsaponty, havasi márna, marcihal, marczi hal, mártikeszeg, merenne, nagy-marczi, rózsahal, rózsamárna, tótkecsege, tótkeszeg, zsidóhal
Étkezés: ...
Afrikai harcsa - Clarias gariepinus Burchell, 1822
amur - Ctenopharyngodon idella Cuvier et Valenciennes, 1844
Amurgéb - Perccottus glehni Dybowski, 1877
angolna - Anguilla anguilla Linnaeus, 1758 ...
Sajnos nem volt módomban kipróbálni harcsailag. Szóval szépen haladtunk felfelé és a szárazföldi oldalon a teherkikötot elhagyva, egy klassz kis zátonyhoz értünk. Nem semmi mekkora kiflit kell tenni a kikerülése céljából.
Szintén népszerű nézet, hogy a biztos védekezési módszer a "törpék" ellen a feketesügerek telepítése, amelyek hetek, hónapok alatt megritkítják a törpeharcsa állományokat. Vizsgálataink bebizonyították, hogy a feketesügér valóban eszi a törpeharcsát.
A parti övet a pont - főként a tógazdasági, kitenyésztett nemesponty - , a harcsa, a csuka, a sügér, a kétnyaras, vagy annál fiatalabb dévérkeszeg, továbbá a pirosszemű kele, koncér (göndér), küsz és még néhány kisebb termetű halfaj látogatja, ...
A kuttyogatás a legnagyobbra növő halunk, a harcsa különleges fogási módszere, mert az egyetlen halunk, mely a kuttyogtató által gerjesztett hangra reagál. Bizonyos időszakokban a harcsát kuttyogatással támadásra ingerelhetjük.
Tehát marad a keszeg, ponty csuka és harcsa. Harcsához nincs elég erős cuccom.
Ponty meg keszeg néhány darab általában jön. Tavaly fogtam egy majdnem 5 kilós pontyot. Azért az már elég jó a Dunán. De idén sajnos a kis pontyok jártak az etetésemre...
[ Angolna ] [ Balin ] [ Csuka ] [ Harcsa ] [ Naphal ] [ Sügér ] [ Süllő ] [ tóth jános ]
Egyéb halak
[ Amurgéb ] [ Domolykó ] [ Halványfoltú küllő ] ...
Ezen nemeshalak a következő testhosszméret felett tarthatók meg: kősüllő: 20 cm; ponty, fogassüllő: 30 cm; csuka, balin, amur: 40cm; harcsa: 50 cm. (A hal testhossza az orrcsúcstól a farokúszó tövéig mért távolság).
Kecsege március 1. - május 31.
Kősüllő március 1. - június 30.
Ponty, márna és 10 kg alatti harcsa május 2. - június 15.
Sebes pisztráng október 1. - december 31.
Folyami rák október 16. - május 31.
kősüllő 20 cm; sebes és szivárványos pisztráng 22 cm; ponty, süllő, pisztráng-sügér 30 cm; rózsás márna, balin (ragsdozó őn), amúr, csuka 40 cm; kecsege 45 cm; harcsa 50 cm.
Testhossz és tömeg
Az ivarérett süllő testhossza 40-50 cm és testsúlya 1-2 kg. Magyarországon a legnagyobb horogra akadt példányok 10 kg és 80-90 cm-esek amivel a harmadik helyre szorul testméretben a harcsa és a csuka után.
A dobozt zárd le! 1-2 napig hagyd ázni a csalihalat! Feltűzés előtt vágd be 2 helyen a halat hogy csurogjon a vére!
Nekem bevált csuka, süllő na meg harcsa várható ! Házi recept nagyon bevált! ...
 Lásd még: Horgászat, Ponty, Süllő, Csali, Ragadozó
|
