Csuka élőhelyén
Csuka horgászat lékből
Csuka kapása kishalra
Csuka kapása villantóra
Csuka kapása wobblerre
Csuka pisztrángot támad
Csuka támadás jerk műcsalira (90 cm)
Csukafogás Finnországban
Csukaharapás
Csukakapás "levette" ...
Élőhely, elterjedés
Elterjedési területe a Rajnától az Urál hegységig tart.
Élőhely:
Eredeti elterjedési területén folyóvízi halként tartják számon, de táplálékát a csendesebb vizekben találja meg.
Igazi élőhelyét a bővizű patakok és folyók hegyi és dombvidéki szakaszai jelentik. Nagyobb folyókon a pér-, paduc- és márnazónát jellemzi.
Élőhelye némiképpen hasonló a kárászéhoz. Kedveli a lassú folyókat, csatornákat, a holtágakat, halastavakat, víztározókat. A természetes tavak közül azokat részesíti előnyben, amelyek eutrof jellegűek, de még nem mocsarasodtak teljesen el.
Élőhelye a paduczónától lefelé a még viszonylag gyorsabb folyású, illetve keményebb aljzatú vízfolyások. Az élénkebb sodrású hideg vizet és a kemény aljzatot kedveli, ezért nagyobb folyókban a pér-, paduc- és márna zónában érzi igazán jól magát.
Az élőhelyet és a védett halfaj állományát károsan befolyásoló tényezők sokfélék lehetnek, ilyen többek között a kellően nem átgondolt vízi környezet átalakító munkálatok, a kotrások, a mederszabályozások, a vízszennyezések, ...
Ami az élőhelyeit illeti, elmondhatjuk, hogy szinte minden hazai vízben megtalálható, amennyiben azok megfelelnek a süllő elvárásának, azaz a tiszta (nem szennyezett) víznek.
Tipikus élőhelyét a búvóhelyekben gazdag tiszta vizű hűvös hegyi patakok képezik. Csak állati táplálékot fogyaszt: rovarlárvákat, vízrehulló rovarokat, rákocskákat, kisebb halakat.
(2) A hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezet, táplálékanyag vízbe helyezése, illetőleg abból történő kiemelése kizárólag a jogosult által vagy annak hozzájárulásával történhet.
Elterjedés, élőhely:
Tipikus folyóvízi hal, eredeti élőhelyén életének egy részét a főmederben, az intenzív táplálkozás időszakát pedig a kiöntésekben tölti. Hazánkban tavakban, holtágakban is megél.
Szaporodás, egyedfejlődés: ...
A megfelelő élőhelynek és táplálékbázisnak köszönhetően a tóban néhány év alatt remek harcsaállomány alakult ki.
Alosa alosa élőhelye az Atlanti-óceán észak-keleti partvidékének partmenti vizei, anadrom vándorló hal, amely az édesvízben ívik. A rablóhalászat következtében már csaknem kipusztult! ...
- A hal és élőhelyének védelme
- A halgazdálkodás
- A halgazdálkodási és a halvédelmi bírság ...
Elterjedés, élőhely:
A harcsafélék (Siluridae) családja szerte a világon elterjedt, legtöbb képviselői Európa, Amerika, Ázsia, Afrika és Ausztrália számos vizeiben él. Akváriumi díszhalként is igen kedveltek (Coridoras, Ancystrus, Thorocatum).
Elterjedés, élőhely: Az amur őshazája Kína, de előfordul Oroszország keleti részén fekvő melegebb vizű folyóiban, tavaiban.
Elterjedés, élőhely:
Süllő (Stizostedion lucioperca)
Kősüllő (Stizostedion volgense)
A süllő Európában honos, megtalálható Nagy Britanniától egészen Oroszország közepéig.
Jellegzetes élőhelyei elsősorban a domb- és síkvidéki folyók
homokos- kavicsos szakaszai, de vannak adatok a hegyvidé-
ki zóna patakjaiban való előfordulásáról is. Magyarországon
a Drávából több helyről is kimutatták viszonylag gyakori elő- ...
A karikakeszeg élőhely tekintetében kevéssé válogatós. Nagyobb folyókban a paduczónától a félsós torkolati vizekig igen jelentős állományai élnek, és hasonló a helyzet a különböző állóvizekben is.
A trópusi tenger élőhelyének modellezésekor figyelnünk kell a sokrétű környezet pontos, természethű biztosításáról.
Eredeti élőhelyén - április és december között - a frissen elárasztott területek növényzetére ívik. Ez általában párosan zajlik le, főként éjszaka vagy a hajnali órákban.
Az élőhely környezeti adottságai egyébként erőteljésen motiválják mélyen bőrbenőtt, fésűs pikkelyekkel borított testének színezettségét.
Sokféle helyről származnak és testük úgy alkalmazkodott, hogy megfeleljen a különféle élőhelyeknek. Testalkatuk sokat elmond életmódjukról, hogy milyen jellegű helyen élnek, hogyan táplálkoznak és hogyan usznak.
A test oldalról lapított, magassága élőhelytől függően változó. Állóvizekben magasabb, szélesebb hátú (törzsmagasság és a törzshossz százalékosan kifejezett aránya = 33), ...
A test színe változik a hal nemétől, életkorától és élőhelyétől függően, de befolyásolja a víz hőmérséklete, az aljzat színe, de még az évszak is. Háta leggyakrabban zöldesbarna vagy olajzöld, oldala a has felé sárgászöldbe megy át.
A héj védelmében körülbelül két hét alatt fejlődik ki a lárva, de nem bújik elő, hanem az időközben rendszerint már kiszáradó élőhelyen nyugalmi állapotba kerül.
A Tiszát végig követő vizes élőhelyek kiváló élőhelyet biztosítanak a kétéltű és hüllő fauna számára. Ennek köszönhető, hogy a Kárpát-medencében előforduló valamennyi kétéltű és a hüllő fajok nagy része megtalálható a Tisza mentén.
Későbbi élőhelyeikre (a kontinens belsejébe) természetes, hosszú vándorlással kerülnek.
Pionír faj, az új élőhelyeket, például kavicsbánya tavakat az elsők között népesíti be. Territoriális állat, a kiválasztott élőhelyét nemigen hagyja el. Párban ívik.
Tipikus folyóvízi hal, eredeti élőhelyén életének egy részét a főmederben, az intenzív táplálkozás időszakát pedig a kiöntésekben tölti. Hazánkban tavakban, holtágakban is megél.
Őshazájában ivarérettségét 3-4, hazánkban 5-6 év után éri el.
és a Élőhelyvédelmi IrányelvII. függelékében szerepel. Magyarországon is a védett fajok közé tartozik.
Az ikrás kárászok más pontyfélék hímjeivel ívnak össze, így nem csak élőhely- és táplálékkonkurrenciát jelentenek a hazai pontyfélék számára, hanem szaporodási kapacitásukat is csökkentik a hímek "kizsákmányolásával".
Többnyire csoportos, folyóvízi hal, de előfordul élőhelyével összekötött holtágakban is. A vízszennyezést jól tűri, ezért fordul elő nagy számban a Dunában Budapest alatt. Növekedését a Dunán vizsgálták, miszerint az 1. évben 6-8 cm-es, a 2.
Kedvelt élőhelyei a növényekben gazdag sekély állóvizek. Kis oxigénigényének köszönhetően a mocsarakban is képes megélni, és az iszapba bújva azt is átvészeli, ha télen szinte fenékig átfagy a víz. Max 10-20 cm.
10-12 sötét sáv látható, hátúszói és farokúszója is foltos. Színe élőhelyenként változó amit a víz jellege és aljzata befolyásol: a Balatoni süllők közismerten világosabbak más vizekben élőkhöz képest.
Minél teljesebb, táplálkozás és élőhely szempontjából sokoldalúbb a halállomány, annál kevesebb lesz a kárbavesző biológiai termék, annál egészségesebb lesz a víz minden élőlénye.
 Lásd még: Ivadék, Ponty, Úszók, Ragadozó, Horgászat
|
