Duna

Magyarországon nagyobb folyóink Duna, Tisza, Körösök, Rába (rendkívül gazdag harcsaállománnyal rendelkezik), valamint nagyobb tavaink Balaton (Fonyódi árok, Tihanyi kút kb. 11 m-es mélysége), Velencei tó, Fertő-tó, ...

RészletekFüzes Ó-Duna
Víz típusa: Holtág
A Nagybaracskai Holt-Dunához hasonlóan ez a holtág is a Ferenc-tápcsatorna kiépítése során keletkezett. A holtág mindkét végén műtárggyal csatlakozik a Ferenc-tápcsatornához, ami lehetőséget ad a szük...

Mire folyáson a célterület fölé értünk, kisimult a nagy Duna, csodás hátteret kölcsönözve a süllős felvonásnak. "Gájdom" úszó zsinórt javasolt, amihez a könnyebb, csupán hatos, de kemény gerincű botomat választottam.

Kis-Duna rehabilitáció!
Felhívás környezetvédelmi és rehabilitációs programban való közreműködésre.
folytatás
...

- Öreg-Duna, Mosoni-Duna, Duna, Rábca, Rába, Lapincs, Pinka, Strém, Marcal, Ipoly,
- Zala, Sió, Sárvíz, Kapos, Koppány,
- Dráva, Mura, Rinya, Karasica, ...

duna-delta
29 kg-os harcsa a Tiszadobi Holtágból
Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Eredményben, Nagy Halakban Gazdag Boldog Új Évet Kíván a Nagykálló ...

Duna-Tisza csatorna, Északi övcsatorna, Dunavölgyi csatorna, XXX., XXXI. csatorna, egyéb
30-202-5695
12 ...

A Duna vízrendszerét népesíti be, azonban szigetszerű előfordulási területe a bulgáriai Kamcsia folyó.
Magyar nevei; barsóka, ilonahal, ilonakeszeg, serinc, srác, sráchal, srécer, varsinta, vaskó, selyemhal.

A Duna vízrendszerének őshonos hala, a faj kialakulása is itt ment végbe. Hazai élőhelyei még a Dráva, Mura és a Tisza. Teste megnyúlt, orsószerű, alacsony és széles. A fej hosszú, alacsony dorsoventralis irányban lapított.

Öreg-Duna, Mosoni-Duna, Duna, Rábca, Rába, Lapincs, Marcal, Ipoly, Lókos-patak
Zala, Lesence, Eger-víz, Kapos,
Dráva, Mura, Kerka, Lendva, Zsdála, Rinya, Taranyi-Rinya, Karasica, ...

A magyar Duna szakaszon már ritka halfaj.
Nagyobb, mint a szélhajtó küsz, mert 17-20,
kivételesen elérheti a 22-25 cm-es hosszúsá-
got. Teste megnyúlt, oldalt kevéssé lapított,
szája felfelé nyíló, és alsóállkapcsa kissé elő-
reugró. Védett faj! ...

A Rajna, a Duna és a Tisza, valamint néhány mellékfolyójuk (Dráva, Nagyág, Körös) tiszta, oxigénben gazdag felső szakaszán él. Teste erősen megnyúlt, hengerded, áramvonalas, oldalról csak enyhén lapított. A feje viszonylag nagy, orra kissé boltozatos.

Egy, a Nagy Dunával összeköttetésben lévő vízterületről van szó, amit a partról nem lehet látni, és a Duna felől sem nagyon lehet megközelíteni.

Általában a nagyobb, nyílt vízterületeken (Balaton) élő süllők színe egészen világos, a folyamiaké (Duna, Tisza) átmeneti, míg a vízinövényzettel sűrűbben benőtt vizeken (Velencei-tó) élőké sötétebb tónusú.

Hát nem semmi ez a Gönyui Duna szakasz! A szlovák oldalon hatalmas ruganyok nyomják át az ömlo vizet a magyar oldalra. Sacc/ kb. itt jöhet a víz egy 15 km./o. sebességgel. És az a hang! Zug a víz rendesen! ...

BERG (1948/1949)* szerint az angolna a Duna, a Dnyeszter, a Bug, a Dnyeper, a Don, a Kubány és a Rion folyókból egyaránt ismert, de szórványos előfordulású.

A balin minden nagyobb vizünkben (Duna, Tisza, Körösök, Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó) megtalálható, ennek ellenére a halászzsákmánynak csak kis részét adja, mivel a nyílt vízben szétoszló állomány sűrűsége igen alacsony.

A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet 1989-ben 6709 ha-os területtel alakult meg (ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park része). A védett terület az Északi-középhegység nyugati részén a Karancs és a Medves-vidék kistájain belül található.

Mivel a Duna vízrendszeréhez tartozó patakok-ban is megtalálható, hazánk halfaunájának is tag-ja. Három igen közeli rokon faja Spanyolország, Észak-Olaszország és a Balkán vizeiben él.A márna a pontyfélék közé tartozik.

Duna-Tisza csatorna, Duna-völgyi-főcsatorna, Sió, Rába, mély kavicsbánya-tavakban, nagyobb folyóinkon (a Duna, a Tisza, illetve a Dráva bármely csendesebb szakaszán), illetve tavainkon (a Balaton és a Velencei-tó nyugodtabb, ...

A balin minden nagyobb vizünkben (Duna, Tisza, Körösök, Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó) előfordul de leginkább az örvénylő, rohanó vizeket, a tavakban a növényzetmentes nyílt vizet kedveli. Hátúszójával jellegzetes alakú barázdákat szánt a vízen.

A balin valamennyi nagyobb folyó, illetve állóvizünkben megtalálható (Duna, Tisza, Körösök, Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó). Nyíltvízi ragadozó hal, zsákmányát a felszín közelében ragadja meg.

Duna, 2. Száva, 3. Dráva), de jelentőség tekintetében mindjárt a Duna után következik. Par excellence magyar folyó; az országban ered s az országot derékban kettévágva még az ország határain belül ömlik a Dunába.

A jász nagyobb folyóvizeinket - így a Duna budapesti szakaszán is - az egyik legfontosabb horgászhal. Leggyakrabban hosszú eresztékkel úsztatva, hosszú gilisztában elrejtett apró horoggal fogják.

A múlt idő - "hosszú időre eltűnt" - nem véletlen, az öregek szerint Duna vize egyre tisztul, a menyhalak meg egyre csak jönnek vissza.

Tehát például a Győri Előre HTSZ Duna-szakaszót a beíráskor így jegyezzük be: Duna 1; a Szegedi Tisza HSZ. Tisza-szakaszát így: Tisza 15.
Az ismertetett kategóriák egyikébe sem tartozó vizeken {patakok, tavak, víztározók) ejtett fogást az ...

Babatvölgyi Homokpart Gödöllő
Duna-Tisza-csatorna
Ecseri Horgásztó Ecser
Papkerti Horgásztó Vértesboglár
Magdolna Horgásztó Tápiószecső ...

Ponty népies nevei: potyka, duna-ponty, potyesz, pozsár, tőpotyka, csupaszponty, királyponty, tőponty, babajkó, pikkelyes nemesponty, pathal, bőrponty, sodrófa, feketeponty, karcsúponty, nádiponty, sodrófaponty ...

Apró sertefogaik a szájnyílás alatt 2-3, fölötte ennél több sort alkotnak. 15-20 cm (a lárvák nagyobbak). A kifejlett hal már nem táplálkozik. A két hátúszó érintkezik. A test elülső része vastagabb. Öreg-Duna, Mosoni-Duna, Szakonyfalvi-patak, Kerka, ...

Hozzánk a fekete tengerből vándorolt fel a Dunába. A Duna hínáros öbleiben meg is honosodott. A Balatonban is telepítettek belőle tápláléklánc bővítés céljából.
Pontusi tanúrák, üvegszerű 9-10 mm nagyságú.

Vizeink óriása volt valamikor. Akár a 100 éves kort is megélheti, ekkor testhossza elérheti a 9 m-t, testtömege pedig az 1500 kg-ot. Valamikor ívni járt a Duna Komárom feletti szakaszára és híres zsákmánya volt a magyar halászatnak.

Legalább ez gyanítható abból, hogy a nép a fejes domolykót a Duna mentén ’egérfogó’-nak nevezi. Nagyon óvatos, tanulékony, de nagy étvágyú hal. Igen nagy méretű szája lehetővé teszi nagyobb zsákmány elfogyasztását is.

Április utolsó napjaitól július első napjaiig. Ebből is kiemelten Ápr. 28-jún.15-között a tavakon. A Duna és a Tisza a vízhőmérsékletek alacsonyabb volta miatt eltérő lehet.

Ilyen területek kisebb-nagyobb tavaink, valamint a Tisza, a Duna és a Körösök holtágai. A ponty már ivadékkorában csapatosan jár a part menti sekély, gyorsan melegedő vízrészeken, ahol tömegesen talál apró állati planktont.

Nem található viszont Finnországban, Skandinávia északi részén és Kelet-Szibériában. Gazdag állomány él viszont a Fekete- tengerben, Kaszpi-tengerben, Aral-tóban.Jó fogási eredménnyel kecsegtet a Duna-delta, Magyarországon a Balaton, a Tisza, ...

Ilyen tavakban a csuka irtja az apró szeméthalakat, amelyek a ponty táplálék - konkurensei, s ily módon azok értékes csukahússá alakulnak át. Nálunk évi hozama 2 millió kg, melyből 1 millió kg-t a Duna- deltában halásznak.

A Duna cikolai mellékágrendszerében végzett táplálkozásélettani vizsgálatok alapján a zooplankton csak az 50 mm-nél kisebb sügérek jellegzetes tápláléka, az ettől nagyobb egyedeknél a bentikus szervezetek kerülnek előtérbe, ...

Lásd még: Horgászat, Ponty, Ivadék, Csali, Horog