Dévérkeszeg
( Abramis brama )
Nagy természettudósunk, Herman Ottó szerint " a keszeg-
jellem legtörzsökösebb alakja ", mivel a magyar halászok
mindig széles, lapos, ezüstös pikkelyű halat értenek kesze-
gen.
Dévérkeszeg
Leírás
A legismertebb keszegfajtánk és általában a ponty közelében lábatlankodik. Magas és lapos testforma jellemzi. A fiatalabb példányok színe ezüstös a felnőtteké világosabb barna árnyalatú. Orra legömbölyödik és szája csúcsos.
Dévérkeszeg
(Abramis brama)
Tilalmi idő: Nincs. Méretkorlátozás alá nem esik.
A dévérkeszeg horgászata
Magyarországon az összes folyóban előfordul, holtágakban és a Balatonban is megtalálható. Horgászni kora tavasztól késő őszig lehet. Érdemes érzékeny úszós felszerelést használni és horgászat közben folyamatosan etetni.
Dévérkeszeg
A küsz, a bodorka és a vörösszárnyú keszeg elsősorban mint csalihalak jelentősek. A dévérkeszeg azonban nem csupán ízletes falatot nyújt, hanem horgászata - tömeges előfordulása miatt - igen szórakoztató is.
Dévérkeszeg
(Abramis brama Linnaeus, 1758)
Testhossza 40-50 centiméter, de a 75 centimétert is elérheti. Átlagos testsúlya 1 kilogramm. Teste lapos és igen magas. Színe a hátán zöldesszürke, oldala csillogóan ezüstös, hasa fehér.
28. Dévérkeszeg - Abramis brama (Linnaeus, 1758)
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Angol név: Bream ...
Dévérkeszeg (Abramis brama) Tilalmi időszaka: nincs. Méretkorlátozása: nincs.
Karika keszeg (Blicca bjoerkna) Tilalmi időszaka: nincs. Méretkorlátozása: nincs.
DÉVÉRKESZEG
Oldalról lapított, magas testű faj. A hát vonala gyengébben a hasi oldal erősebben ívelt. A hát vonalában főleg a kifejlett egyedek esetében egy törés figyelhető meg. Feje kicsi szája félig alsó állású.
Dévérkeszeg
Amennyiben mindezt betartjuk, és megfelelően kivitelezzük, remélhetőleg gyakran lesz olyan szép, élvezetes, változatos halfogásban részünk, mint volt nekem, ezen a délelőttön.
Kellemes folyóvízi horgászatot!
A szabadulás pillanata ...
Dévérkeszeg - Abramis brama Linné, 1758
Szinonim: Cyprinus brama (Linné, 1758); Abramis vetula Heckel (Herman, 1887).
Dévérkeszeg - Abramis brama
Farokalatti úszója III/36-43, oldalvonalán 66-73 pikkely van. Szája enyhén felfelé nyílik, teste magas hátú, nyújtottabb, mint a dévérkeszegé és lapos. Tarkója púposodó. Szemei normál méretűek.
- Dévérkeszeg
Latin neve: Abramis brama
Népies nevei: dévér, dévértkeszeg, bárdkeszeg, dorzsmáskeszeg, fahegykeszeg, keszege, feketeszárnyú keszeg, lapátkeszeg, lapiska, lapkó, bárdkeszeg, laposka, lapos keszeg, lepényhal, platyicza, platyika, ...
A DÉVÉRKESZEG
A dévérkeszeg teste oldalról lapított magas, a fiatalabb példányok világosabbak (pikkelyeik ezüstösek), az öregebbek sárgás-bronzosak. Herman Ottó a nagy polihisztor a "keszegjellem legtörzsökösebb alakjaként" jellemezte.
Dévérkeszeg (Abramis brama). E faj egész Európá-ban megtalálható, Magyarországon is gyakori. Az állóvizeket kedveli, de a síkságokon hömpölygő las-sú folyású vizekben is megtalálható; itt azonban in-kább a holtágakban él.
Dévérkeszeg - Abramis brama Linné, 1758 Találatok: 19
Dévérkeszeg - Abramis brama Linné, 1758
Szinonim: Cyprinus brama (Linné, 1758); Abramis vetula Heckel (Herman, 1887).
dévérkeszeg - Abramis brama Linnaeus, 1758
domolykó - Leuciscus cephalus Linnaeus, 1758
dunai galóca - Hucho hucho Linnaeus, 1758
dunai ingola - Eudontomyzon mariae Berg, 1931
dunai nagyhering - Alosa pontica Eichwald, 1838 E Oldal teteje ...
Dévérkeszeg
A dévérkeszeg (és az attól kevesek által megkülönböztetett karika keszeg) a magyar horgászok egyik leggyakoribb zsákmánya, évente kifogott mennyisége csak a pontyétól marad el.
A dévérkeszeg
Abramis brama
Természetes elterjedésének keleti határát az Aral-tó vízrendszere képezte, de a telepítések eredményeként már Szibériában, az Ob-folyó vízrendszerében is megtalálható.
A dévérkeszegnél laposabb háta kékesfehér, oldala ezüstösen csillogó és páros úszói sárgás árnyalatúak. Farok alatti úszója feltűnően hosszú. Úszóit fekete keret szegélyezi.
4 kg-os Dévérkeszeg Mohácson a Dunáról
rekordpotyka - Szilágyi Béla
A rekordom, az igazi élmény! - Alexa Csilla ...
Leginkább dévérkeszegre emlékeztet alakja, de ha jobban szemügyre vesszük szembetűnik a különbség, a dévérkeszeggel ellentétben a páros úszóinak töve vöröses, hátvonala a tarkón nyergesen hajlik.
A nyíltvíz főhala emberemlékezet óta a kétévesnél idősebb dévérkeszeg, mely csőrszerűen kitolható szájával táplálékért elsősorban az iszapot turkálja, de a nagyobb planktont is megeszi.
Horogöböl: kedvelt formájúak ponty és dévérkeszeg horgászatára az oldal irányban kihajlított, de egyben befelé hajló horgok, de szintén jól vizsgáztak ezen fajta horgok hosszúszárú változatai a ragadozó halak horgászatában is.
Őshonos a dévérkeszeg és a nyurgaponty is, de sajnos igen sok törpeharcsával is össze lehet akadni. Rablásokat és pontyugrásokat én magam is láttam, és az éjszaka homályában egyszer óriási buffanó harcsarablást is hallottam.
Ugyanakkor táplalékkonkurense a fenékfaunát fogyasztó értékesebb halfajoknak (például az angolnának és a dévérkeszegnek).
Halászat tárgyát nálunk nem képezi. Külföldön gyakran speciális halászeszközökkel ritkítják állományát.
Sok szép halat hozott ez a szerelék. Én feeder boton használtam, és egy 44 cm-es dévérkeszeg volt a legszebb fogásom ezzel a szerelékkel.
Szóljon hozzá! ...
(A ponty, széles kárász, bodorka, vörösszárnyú keszeg, dévérkeszeg, réti csík, karikakeszeg, rózsás márna hímjeivel bizonyítottan össze tudnak ívni).
A módszer nagy előnye, hogy nemcsak a kisebb ragadozók, hanem a békés halak közül a vörös szárnyú keszeg, a bodorka, sőt a dévérkeszeg is rákap a parányi mormiska villantóra, amelyet a gyárak különböző színezéssel állítanak elő.
A dévérkeszeg minden úszója szürke, vörös színárnyalat nélkül. Vízfenéken turkáló mindenevő. Érzékeny bőre fogás után, vagy szállítás közben váraláfutásos lesz, ezért véres keszegnek is nevezik.
Herman (1887) könyvében Abramis vetula Heckel, 1835 silány keszeg néven leírt faj minden valószínűség szerint a dévérkeszeg egy rosszul növekvő változata, amelyet a Körösök vízrendszerében is sikerült kimutatni (Györe és Oláh, 1988).
Ha napközben is étvágyánál van, akkor táplálékát főként a környezétében előforduló kisebb sügérek, durbincsok, naphalak, fenékjáró küllők, szivárványos öklék, bodorkáik, dévérkeszeg és karikakeszeg ivadékok képezik.
 Lásd még: Horgászat, Ponty, Horog, Csali, Feeder
|
