 Lásd még: Horgászat, Ponty, Csali, Horog, Zsinór
A Balaton halai, horgászás, halászat
A Balaton halai
Nemcsak állattanilag, de gazdaságilag is nevezetesek a Balaton halai. Hazánk 76 halfajtájából 41 él tavunkban. Ebből körülbelül 15-félét ismer az, aki szereti a halételeket.
A balaton halainak eloszlása
A Balaton az egyetlen tavunk, ahol élesen elválik a különböző halfajok lakta parti öv és a nyíltvíz, vagy vízoszlop.
Repül a Balaton
Szári Zsolt Somogyország szülötte (kaposvár 1967), halászati szakmérnök, aki a Balatoni Halászati RT.
Egy ilyen barátságnak köszönhetően kaptam egy meghívást a Balaton partjára is. Zs. Csaba barátomhoz végül egy igen késői időpontban tudtam ellátogatni három napra. Október végét írta már a naptár, a vizeink jelentősen lehűltek, a Balaton is 7°C volt.
BALATONI SUDÁR PONTY
Hasznosítási irány: hús
Testformája hengeres, nyújtott formájú. Színe sárgásbarna a háton, hasi részén világos színű árnyalattal.
Ellenőrzött állomány: 100 ikrás, 150 tejes.
- Balaton, Kis-Balaton, Fertő, Velencei-tó, Tisza-tó,
- egyéb tavak, halastavak, horgásztavak, víztározók, holtágak, nagyobb csatornák.
Vissza Következő
...
Balatoni Csuka
Egy balatoni ponty - Marjay Károly
Nagykállói Vadkert-Tápcsatorna pontytelepítés ...
A balatoni túrámon egy új szereléket próbáltam ki. Pontosabban a szerelék nem új, hiszen a Carp Center által kiadott (amúgy számos helyen pontatlanul fordított) szerelékekről szóló kiskönyvben van szó róla.
A Balatonon rendszeresen végzett vizsgálatokhoz képest más vízterületeinken csak egészen szerénynek nevezhető tevékenység folyt a fogassüllő biológiájának megismerésére.
gárdakeszeg, balatoni hering, balatoni héring, gallakeszeg, garda, gárdakeszeg, gargya, gorda, görbepaducz, görbepaduc, gyargya, gyurgya, héringhal, hosszúkeszeg, karda, kardakeszeg, kardkeszeg, kardos, kaszakeszeg, korda, lánakeszeg, látott hal, ...
Jól emlékszem, Balatonfüreddel először egy számvitel vizsgám kapcsán találkoztam, nevezetesen az itteni semmihez sem hasonlítható - akkor még nyugalmas - milliőben próbáltam a komoly mérkőzésre felkészülni (sok-sok KO után végül sikeresen:) ).
Harcsapusztulás a Balatonon
A kiállás
A fészekhorgászat etikája
Tanmese kezdőknek
A balatoni horgászrendről
Hangonyi sporthorgász tó
Harcsatilalom a Balatonon
Jogszerű-e a korlátozás?
Nyílt levél a BHG Zrt-hez ...
Jól tükrözték ezt a Balatonon a 70-es évek elején elvégzett vizsgálatok is.
BÍRÓ (1974) vizsgálatai a parti öv és a nyílt víz angolnáira egyaránt kiterjedtek. Megállapítása szerint e két területen az angolna tápláléka lényeges eltérést mutatott.
Általában a nagyobb, nyílt vízterületeken (Balaton) élő süllők színe egészen világos, a folyamiaké (Duna, Tisza) átmeneti, míg a vízinövényzettel sűrűbben benőtt vizeken (Velencei-tó) élőké sötétebb tónusú.
Azóta medrén át sok víz hagyta már el a Balatont és a környező patakokat és jutott a Dunába. Domolykók nemzedékei látták itt meg a napvilágot és cseperedtek fel benne, ugyanakkor sok legyezőhorgász próbált már itt szerencsét.
A horgászrend kiterjed a fogási naplóban felsorolt halászati szövetkezetek, kft-k vizeire és a Balatonra is.
2.
Balaton 1991-92). Óránként 50 km-ert úszik átlagosan, vizes fűben 5 km-ert tud megtenni egy nap alatt.
Testhossz és tömeg
Átlagos mérete 60-70 cm és 1,2 kg. A nőstény példányok 2 méteresre is megnőhetnek és elérhetik a 80-90 évet is.
Csak a nagyobb folyóinkban és a Balatonban élő hal. Kisebb-nagyobb csapatokban él, ahol az akadályok megfelelő búvóhelyet biztosítanak számára. Kevésbé olyan igényes, mint a süllő. A felmelegedő, oxigénben szegény vizekben is megél.
Magyarországon nagyobb folyóink Duna, Tisza, Körösök, Rába (rendkívül gazdag harcsaállománnyal rendelkezik), valamint nagyobb tavaink Balaton (Fonyódi árok, Tihanyi kút kb. 11 m-es mélysége), Velencei tó, Fertő-tó, ...
Hazánkban nagyon kevés élőhelye ismert, ezidáig mindössze a Balatonból (Biró, 1971), a Dunából (Pintér, 1989) és a Tisza-tó területéről (Harka, 1993) tudták kimutatni.
A tógazdaságokban mesterséges süllőfészkek kihelyezésével (ugyanígy a Balatonban is régebben) természetes úton, az ivadék-előállító halkeltetőkben pedig mesterséges eljárással szaporítják. Megfelelő táplálkozási körülmények közt az ivadék az 1.
balatoni fogas k = fogassüllő
balatoni hering e = garda
balin
balin n = lapos keszeg, karika keszeg
balind n = domolykó
bálind(t) n = balin
balinkeszeg n = balin, lapos keszeg, karika keszeg
balkáni csík v = kőfúró csík
balling n = balin ...
A balin minden nagyobb vizünkben (Duna, Tisza, Körösök, Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó) megtalálható, ennek ellenére a halászzsákmánynak csak kis részét adja, mivel a nyílt vízben szétoszló állomány sűrűsége igen alacsony.
a Balatonnak - neveze-tes hala, sajnos megritkult. A sügér ragadozó, azonban a csukával ellentétben inkább az apró állatokat és a halivadékot fogyasztja.A sügér élénk
színű; háta bíborfeketés, oldala szürkészöld, hasa fehér.
Kedveli a lassabb folyású folyókat, nagyobb tavakat, holtágakat (Dunában, Tiszában, Körösökben, állóvizek közül a Balatonban a Velencei-tóban, a Tisza-tóban nagy állományban élnek). Szinttáj is van róla elnevezve az ún. dévér-szinttáj.
a Balaton jellegzetes hala. Eredetileg tengeri, vándor faj, amely a téli időszakot
kivéve a folyókban vándorol és ívik. Hazánkban élő populációi azonban telje-
sen alkalmazkodtak az édesvízi életmódhoz. Testalkata teljesen egyedi, más ...
Hazánkban a Balatonból, a Dunából, a Szamosból, Marosból, Tiszából, Latorcából, Oltból, Kőrösből, Rábából és Zagyvából ismerjük. A Balaton G. ősszel, a viz hülése idején nagy csoportokba verődik össze. Fogásának módját s élet viszonyait Hermenn O.
Oldalának alapszíne tiszta vízben gyakran egészen grafitszürke, a Balatonban sokkal világosabb. Változatos élőhelyeken fordul elő, jelentős állománya ismert brackvizű tengeröblökben is.
Ha a területi engedély a Balatonra szól, nyilvánvalóan a "III. Balaton" címszó aláírjuk. A "IV. Halászati Szövetkezetek és kft.
nem vették kellőképp figyelembe a faj ökológiai igényeit, ezért sok őshonos halfajunk jelentős táplálékkonkurensévé vált, másrészt az oxigénhiányra és parazitás fertőzésekre való érzékenysége miatt nagy részük ki is pusztult (például Balaton 1991-92).
A Balatonba és a Velencei tóba is betelepítették, napjainkban nagy gondot jelent a lehalászása, mivel a busák akár a delfinek átugrálnak a hálón.
A balin minden nagyobb vizünkben (Duna, Tisza, Körösök, Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó) előfordul de leginkább az örvénylő, rohanó vizeket, a tavakban a növényzetmentes nyílt vizet kedveli. Hátúszójával jellegzetes alakú barázdákat szánt a vízen.
Az Ázsiából származó, nagyobb folyókban, holtágakban és a Balatonban élő busák (két fajról a fehér busáról és a pettyes busáról van szó) nem kifejezetten horgászhalak.
Nagyobb tavakban mint például a Balatonon, a partbiztosító kövezések réseiben is előszerettel tanyázik.
Előfordulási helyei: Balaton, Fertő, Duna, Rákos, Tisza, Szamos (Heckel), Velencei-tó, Hévíz, Óbuda (Petényi), Berettyó, Bódva, Dráva, Körös, Kraszna, Olt, Rába, Szernye, Zagyva (Herman Ottó), Vág (Zsarnovitzky).
Ilyen például a balatoni gardaállomány. Nagyobb folyóvizeinkben mindenütt megtalálható. Alakja minden más haltól eltérő. Teste hosszúkás és igen lapos, szinte kardszerű. Mellúszói feltűnően nagyok. Oldalvonala szokatlanul kanyarog.
Kemény aljzatú, nyáron zavaros nagy folyók, tavak aktív halragadozója. A 1,5 kg alattiakat a hagyomány szerint süllőnek, az e fölöttieket fogasnak nevezik (a Balatonban pedig balatoni fogasnak). 30-40 cm (max 80-90 cm), ~1 kg (max 10 kg).
Hozzánk a fekete tengerből vándorolt fel a Dunába. A Duna hínáros öbleiben meg is honosodott. A Balatonban is telepítettek belőle tápláléklánc bővítés céljából.
Pontusi tanúrák, üvegszerű 9-10 mm nagyságú.
Különösen a március eleje és április vége közötti időszakban, ugyanis akkor nem lehet rájuk horgászni, de mégis szem előtt vannak, hiszen jól láthatóak például Balatonföldváron, a móló végén, ahogy a kövek közt cikáznak.
Ezekben a vizekben folyik le ívása is. Ikrája a víz színén lebeg, illetve sodródik az áramlással. Vannak édesvízi állományai is. Ilyen például a balatoni gardaállomány. Nagyobb folyóvizeinkben mindenütt megtalálható.
A részletes egyesületi fogási statisztikák alapján készülnek el a megyei és területi szövetségeknél a térség összesítő statisztikái. Majd ezek alapján az országos összesítéseket követően nyílik mód az egyes nagyvizek (Balaton, Velencei-tó, ...
tapasztalatok szerint a fehér busa jól alkalmazkodik a különböző környezeti viszonyokhoz. A közepes és nagyobb folyókon kívül jól fejlődik a kisebb és nagyobb tavakban, a víztározókban és a holtágakban is. Hazai szaporodása a Tiszában és a Balatonban ...
Duna-Tisza csatorna, Duna-völgyi-főcsatorna, Sió, Rába, mély kavicsbánya-tavakban, nagyobb folyóinkon (a Duna, a Tisza, illetve a Dráva bármely csendesebb szakaszán), illetve tavainkon (a Balaton és a Velencei-tó nyugodtabb, ...
Lásd még: Horgászat, Ponty, Csali, Horog, Zsinór
  
|
