Elkényeztetés

Az elkényeztetés igazi veszélyei
Tudnunk kell, hogy egy elkényeztetett gyermek nemcsak kellemetlen társaság másoknak, hanem más veszélyei is vannak.

A gyermek szeretete nem kell, hogy azonos legyen a kontrollálatlan "majomszeretettel", a kritikátlan elkényeztetéssel.

Két-három ilyen végigszoptatott éjszaka miatt sem az elkényeztetéstől, sem a túletetéstől nem kell tartani.

Ebben az értelemben megint csak nem lehet elkényeztetésről beszélni. Az első életévekben töltjük fel a gyermekünk szeretettankját, s ennek segítségével képes lesz elviselni az élet kisebb-nagyobb nehézségeit.

Az elkényeztetés az elhalmozás mellett azt is jelenti, hogy azokat a "terheket" is levesszük a gyerekről, amelyekkel már egyedül is meg kellene birkóznia.

Szó sincs elkényeztetésről, legalábbis az első félévben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kicsik az idő múlásával egyre kevesebbet sírnak, ha megszokták, hogy szüleik probléma esetén rögtön "kéznél vannak".

Neki az a természetes, ha a mama mellette van, és ez még nem elkényeztetés. Azért sem érdemes a babát sokáig sírni hagyni, - bármi legyen is az oka -, mert az újszülött órákon át képes sírni, ha egyszer igazán rázendít.

Teljesen normális tehát, ha a kicsi babák 'nagyon anyásak". Pedig ezt sokan negatívumként szokták emlegetni, mint olyan magatartási jellemzőt, mely esetleges túlzott elkényeztetésre vagy önállótlanságra utal.

Lásd még: Csecsemő, Újszülött, Születés, Fejlődés, Szülés