Betűírás

A betűírásnak már az írásbeliség korai szakaszában is megmutatkozik bizonyos autonómiája a hangzó nyelvhez képest.

Tudjuk, hogy a betűírás egyik őse az egyiptomi képírás. Leegyszerűsítve, többszörösen áttételezve képek tartalmának első betűje, hangja lett a kép értelmezéséből a lényeg, vagyis a kép már azt a bizonyos hangot jelentette.

A kezdetleges képírást lassan felváltotta a fogalomírás, majd a szó-és szótagírás, végül megjelent a betűírás.

A beszéd után az írás elsajátítása következik, amely megelőzi az olvasást, de ez a kezdeti írás nem azonos a betűírással, hanem próbálkozások sorozata a gyermek gondolatainak vizuális megjelenítésére, közvetítésére.

betűírás tanulása - írott kis- és nagybetűk - írása 10-11 hét,
az írás gyakorlása - 10-11 hét.
(Sok tanító állítja, hogy a dőlt írás jobban megfelel a 6-7 évesek írómozgás-készségének, kevésbé feszes mozgást igényel.) ...

milyen típusú betűírást tanult az első osztályban. Kézírása ugyanis az adott sztenderdhez (tanult formához) képest változik meg az idők során. A látásproblémák ill.

: rováspálcát (ami főként a kölcsönadott értékek emlékeztetésére szolgált), vagy épp csomójeleket készítettek más népek a számadatok nyilvántartására. Aztán a fejlődési szakaszokon át lassan eljutottak a képírástól a betűírásig.

Lásd még: Írás, Betűk, Képesség, Kereszt, Szavak