Zártvégű alap

zártvégű alapok
A zártvégű alapok határozott időre jönnek létre. Az alapkezelő a lejárati idő, illetve az alap felszámolása előtt semmiképpen nem válthatja vissza a zárt alap befektetési jegyeit.
« Előző oldal ...

nyílt- és zártvégű alap
A nyíltvégű (open end) alapok tőkéje, illetve a kibocsátott befektetési jegyek száma nem állandó, folyamatosan lehet újakat jegyezni (venni) és a meglévőeket visszaváltani (eladni).

Nyíltvégű alap az olyan befektetési alap, amelynél az alapkezelő visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba és forgalmaz; zártvégű alap az olyan befektetési alap, ...

Az eddigi zártvégű alapokat határozott futamidőre (1-5 évre) hozták létre. Befektetési jegyeiket csak a másodlagos értékpapír-piacon lehet eladni és megvásárolni. Tőzsdei bevezetésüket kötelező kérvényezni.

A zártvégű alapokat az alapkezelő a kibocsátás után bevezeti a tőzsdére. Az alap jegyeivel a kereskedés a tőzsdén zajlik. Vásárlási/eladási megbízásokat tőzsdetag brókercégeknek lehet adni.

A zártvégű alapokat általában határozott futamidőre (1-5 évre) hozzák létre. Tőzsdei bevezetésüket kötelező kérvényezni, hiszen befektetési jegyeiket csak a másodlagos értékpapír-piacon lehet eladni és megvásárolni.

Hozzáférhetőség szempontjából lehet zártkörű és bárki által vásárolható nyíltkörű befektetési alap, lejárat szempontjából lehet nyíltvégű, azaz lejárattal nem rendelkező és adott időpontban lejáró, zártvégű alap.

A zártvégű alapoknál a jegyzési időszakban történik befektetési jegy kibocsátása, míg a jegyek visszaváltására csak az alap megszűnésekor kerül sor.

Az Alapkezelő a zártvégű alapoknál a nettó eszközértéket kéthetente, a nyíltvégűeknél naponta teszi közzé.

Megkülönböztetünk nyíltvégű alapot, ezek tőkéje változhat, és zártvégű alapot, ezek állandó tőkével jönnek létre egy meghatározott időszakra.

See also: Befektetés, Érték, Alapkezelő, Hozam, Befektetési jegy