Monetáris hatóság
A monetáris hatóság (Magyarországon az MNB) hagyományosan rendelkezik a pénzkibocsátás (emisszió) monopóliumával. A jegybanki elnevezés is ebből a privilégiumból ered.
Monetáris hatóság alatt szűkebb értelemben egy ország központi bankját (vagy más néven jegybankját) értjük. Tágabb értelemben a központi bankon kívül az országban működő többi állami pénzügyi ellenőrző szervet is érthetjük.
- monetáris hatóságok: a legfontosabb monetáris kérdéseket szabályozza (pl.: jegybank, pénzügyminisztérium),
- monetáris intézmények, bankok: rajtuk keresztül érvényesülnek a monetáris politika szabályai, ...
monetáris hatóságok:
a, Jegybank: MNB tv. 5.§ “ befolyásolja a pénz és hitelkínálatot, valamint a pénz és hitelkeresletet.
A monetáris egyensúly megőrzésére irányuló tevékenységével előmozdíja a
gazdaság egyensúlyának megvalósulását.
A készpénz az országok monetáris hatóságának, a központi banknak a passzívája. Szigorúbban véve ez csak a bankjegyre áll mindenhol, a kisebb címletekre érméket bocsátanak ki, s ezt gyakran nem a jegybank, hanem más kormányhivatal gondozza.
Az IMF szerint a pénztömegbe a monetáris hatóságok és a monetáris bankok konszolidált mérlegének passzívái tartoznak bele.
Pénzpiac. A monetáris szektor (monetáris hatóság, hitelintézetek) szereplőinek és a nagyvállalatok treasury-jeinek részvételével működő virtuális piac, ahol az átmenetileg fölösleges likviditások cserélnek gazdát.
money order ...
A pénzkibocsátás monopóliumával rendelkező pénzügyi intézményt monetáris hatóságnak is nevezhetjük. A központi bankok vezetik a kereskedelmi bankok pénzforgalmi (elszámolási) számláit, őrzik a bankok kötelező és szabad tartalékait.
A monetáris hatóságok számára fontos lehet a pénzkínálat nagyságának befolyásolása, amit nyilván ismét csak akkor lehet hatékonyan folytatni, ha többé-kevésbé pontosan meghatározható mennyiségi összefüggéseket is felállítanak.
 See also: Monetáris, Érték, Bank, Értékpapír, Kamat
  
|
RSS
