EXPOZÍCIÓ - az a fénymennyiség, amely a fényképezőgép érzékelőjét éri. Ez határozza meg, hogy mennyire lesz világos a kép.
Akkor használjuk, ha az expozícióhoz szükséges fénymennyiséget döntően a kék óra adja, a díszkivilágítást kis részben használjuk.
Műfényfilm. Az ilyen filmek a díszkivilágítás sárga színét kellemesen tompítják, szemünknek megfelelően adják vissza.
Ha az érzékelő észlelési tartományába esik a kapott fénymennyiség, akkor megméri, hogy mennyi, és eltárolja nekünk. Ha pedig több érkezik, mint amennyit fogadni képes, akkor megint csak nem kapunk értelmezhető képet, az a terület egységes fehér lesz.
Nemcsak az összfénymennyiség, hanem az egyes hullámhosszak aránya is fontos. Ezt hívja a fizika tudománya színösszetételnek vagy színhőmérsékletnek az összetétel szabályossága függvényében.
Az egyes képpontok az elektromos feszültség értékével jelzik, hogy mekkora fénymennyiséget kaptak. A digitális fotózásban azonban diszkrét értékekkel (vagyis számokkal) leírható adatokra van szükség.
A filmre érkező fénymennyiséget a rekesznyílás és a megvilágítási idô változtatásával is befolyásolhatjuk.
Ez a fénymennyiség általában elegendő ahhoz, hogy a film fényérzékeny emulziójában okozott kémiai változásokkal a képet rögzítse.
A képen azonban gyakran nem ugyanazt látjuk, mint amit az exponálás pillanatában elképzeltünk.
A rekesznyílással (apertúra) együtt meghatározza, hogy mekkora fénymennyiség jusson az objektíven keresztül a fényképezőgép belsejébe.
Láthattuk, hogy a blendével szabályozhatjuk a filmre jutó fénymennyiséget. Általa határozhatjuk meg azt is, hogy a tér milyen nagy, és melyik része rajzolódjék ki igazán élesen a képen.
(Szemünk pupillájához hasonlóan működik, de itt a kívánt rekeszátmérőt azaz fénymennyiséget kézzel kell beállítani.) A tükör a rá érkező fényt a fölötte elhelyezkedő mattüvegre vetíti, itt jön létre a keresőben látható, de felcserélt oldalú kép.
A felvétel készítésekor a filmet érő fénymennyiségre utaló kifejezés. Mértékét az ún. expozíciós adatokkal jellemezhetjük. Az általánosan használt expozíciós adatok a megvilágító fény erősségén kívül a rekesznyílás és az expozíciós idő.
A felvétel készítésekor a fényérzékeny felületet érő fénymennyiségre utaló kifejezés, melynek mértékét expozíciós adatokkal jellemezhetünk. Ilyenek a megvilágító fény erőssége, a rekesznyílás, az expozíciós idő, a fényérték.
EXPOZÍCIÓKORREKCIÓ ...
FOKOZAT
Egy fokozatnyi különbségnek a fénymennyiség duplázódását vagy feleződését nevezzük. Ennyi különbség van a szabványos rekeszértékek és a szabványos időértékek két szomszédos tagja között.
Szeléncellás fénymérő:
A szeléncella áramot termel, s ezt mikroampermérővel megmérjük. Ez az adat a fénymennyiségre utal. Hibája, hogy emlékszik nagyobb felgerjesztés után, ezért mindig csukott fedővel kell tárolni.
ITTL vakuzás: A fényképezőgép elővillantások segítségével méri meg a témáról visszaverődő fény mennyiségét, hogy később, amikor az expozíció megtörténik, az alkalmazott rendszervaku pontos fénymennyiséget tudjon kiadni.
Így a CCD-k töltése arányos lesz a beérkező fotonok számával, azaz az egyes pontokra beérkező fénymennyiséggel.
Az egyes pixelekhez tartozó individuális erősítőáramkörök nem azonos faktorral működnek, illetve az egyes pixelek fototranzisztorai sem adnak azonos jelet azonos fénymennyiség esetén. A kalibrálás így két lépésben történik.
 Lásd még: Fénykép, Fényképezőgép, Expozíció, Objektív, Fényképezés
|
