Az expozíció meghatározását nyugodtan a fényképezőgépünk belső fénymérőjére bízhatjuk. A mátrixmérés vagy a középre súlyozott mérés is szinte tökéletes eredményt ad, de akik alaposabb tudással rendelkeznek, a spotmérést is segítségül hívhatják.
Éppen ezért nem lesznek sohasem 100%-ban pontosak az automata gépek belső fénymérői! Mert nem tudják, hogy milyen filmre fotózunk és nem tudják, melyek a fontos képrészletek számunkra.
Spotmérő hiányában a kamera belső fénymérője is tökéletesen megfelel spotmérés üzemmódban. Nagyobb látószögű fénymérővel közelebb kell menni a témához, és úgy kell mérni a részeken.
A TTL rendszerű (Trough The Lens - A lencsén keresztül) belső fénymérőjű (D)SLR gépnek a belső szerkezete ugyanis polarizálja a fényt, így a tükör alatti fénymérőnél a sarkított fények összeadódhatnak - amit a rezgési sík elforgatása megakadályoz -, ...
(Emiatt volt szükség az előző pontra!) Mérjünk fényt a belső fénymérővel és exponáljunk. Nem feltétlen lesz pontos az expozíció, tehát nézzük vissza a képet és vizsgáljuk meg a hisztogrammot. Ha szükséges, csináljunk új felvételt.
 Lásd még: CCD, Fényképezőgép, Digitális, Fénymérő, Objektív
|
