Bűbájosság

bűbájosság
latinul magia, kétféle: magia alba azaz természeti ügyeskedés, szemfényvesztés (l. Bűvészet) és magia nigra vagyis csodás dolgok létrehozása, tényleg vagy legalább szándékolva a gonosz szellemek segítségével.

babona
Tévhit, bűbájosság. Származékai: babonás, babonaság.
Északi szláv, valószínűleg szlovák jövevény: bobona. Első értelme a tévhit volt, ebből eredően babonás hiten alapuló mesterkedés, varázsolás.

Tehát mind a mester, mind tanítványa elsajátította a legnagyobb művészetet a bűbájosságban, olyan képességeket, amelyeket - a keresztények szerint - csak 'az ördög segítségével' lehet elérni.

A varázslatok, bűbájosság és igézet nem feltétlenül kötődik a boszorkányság vallásos elképzeléseihez. A körön belül végzett teendőket csaknem mindig közvetlenül követi az esbat szertartása, mert hihetetlenül hatékonyak együtt.

Mindenki csodát akar látni, hiszen csak akkor hisz a szemének. Pedig minden lehet szemfényvesztés, érzéki csalódás. Vannak csodák, amelyekről kiderül, hogy csak álcsodák, mint például a bűvészek mutatványai, a jövendőmondás, a bűbájosság.

Lásd még: Bűbáj, Varázs, Varázsló, Vallás, Elixír