Társulás
Sajátos jogviszony az EK és a kívülálló országok között. A társulási szerződésben a felek kedvezményeket biztosítanak egymásnak. Ezek lehetnek egyoldalú vagy kölcsönös kedvezmények.
Társulási szerződés
Magyarország 1991. december 16-án kötött társulási szerződést az Európai Unióval, amely az ipari termékek szabad kereskedelmének 2001-ig történő megteremtéséről, ...
Társulási Szerződés
A 238.cikkely alapján az Európai Közösség külső hatáskörébe tartozik a Társulási Szerződés megkötése, amely egy kölcsönös jogokkal, ...
Társulási típusúak az Európai Közösségnek az Európán kívüli, dél- és kelet mediterrán országokkal kötött kétoldalú együttműködési szerződései is. Ezek a megállapodások az Európai Közösség első kibővülését követően, 1976-1977-ben öltöttek formát.
Társulás az Európai Monetáris Unióért (AMUE) - Társulási megállapodás - Területpihentetés - Tindemans-jelentés - Trevi csoport
U
Uniós polgárság - Uri Pierre ...
Társulási Parlamenti Bizottság 9. Ülése, Budapest.
Európai Konferencia. A bővítési folyamat (enlargement process) kezdete. A létrehozás valódi indokát szolgáltató Törökország nem jelent meg a rendezvényen.
A társulási megállapodásáról folytatott tárgyalások kerülhetnek veszélybe, ha Szerbia nem adja ki a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladic tábornokot.
A Társulási Tanács 1999 decemberében és 2000 szeptemberében ülésezett. Társulási Bizottsági ülésre került sor 2000 áprilisában. Az albizottságok rendszere továbbra is a technikai egyeztetések fórumaként működött.
Az EU társulási megállapodást köt Észtországgal, Lettországgal és Litvániával.
Románia és Szlovákia felvételét kéri az EU-ba.
Az EU az új mediterrán politika részeként társulási megállapodást ír alá Tunéziával.
- a vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy döntések csoportja;
- az összehangolt magatartás vagy összehangolt magatartások csoportja ...
EFTA: Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás rövidítése. A szervezetet 1960-ban hozták létre annak érdekében, hogy elősegítsék az áruk tagállamok közötti szabad kereskedelmét.
A két szélsőség; föderatív államszövetség vagy szabadkereskedelmi társulás. Az előbbiben a tagállamok szuverenitásuk jelentős elemeit átruháznák a közösségi intézményekre, az utóbbiban a kormányközi döntéshozatal volna a jellemző.
A Magyarország és az Európai Unió között létrejött Társulási Megállapodás 1994. február 1-i hatályba lépésével létrejöttek a társulási intézmények.
1960 januárjában Nagy-Britannia kezdeményezésére megalakul az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA). 1962 júliusában megkezdődik a közös agrárpolitika.
Az Európai Unió nem csupán egy politikai-gazdasági társulás, hanem érték- és életközösség is.
Ezt a nevet adták 1991 óta az EU és Közép-Kelet-Európa országai között megkötött társulási megállapodásoknak.
Részben érthető, hogy a törvényhozó az önkéntesség és az alulról építkezés elvéhez ragaszkodva óvatos a megyék közötti társulások ösztönzése, illetve előírása kérdésében.
1991 decemberében írták alá az Európai Megállapodást Magyarország és az EK között, amelyet társulási egyezményként is neveznek. A társulás egyik funkciója, hogy felkészítse Magyarországot a teljes jogú tagságra.
A civil szektor fejlődése szempontjából a már említett polgári társulásokról 1990 márciusában meghozott törvény volt a legfontosabb. (Mint ismeretes, Csehszlovákiában a szocializmus időszakában "formálisan" többpártrendszer volt.
Az integrálódás első kézzelfogható jeleként Magyarország 1991 végén társulási szerződést írt alá az éppen azokban a napokban megalakuló Európai Unióval.
januárjában Nagy-Britannnia és azok az OEEC-tagok, akik nem tartoztak az EGK-hoz, megalapították az Európai Szabadkereskedelmi Társulást (European Free Trade Association, EFTA).
A delegáció felügyeli és segíti a Társulási Szerződés megvalósulását; képviseli az Európai Bizottságot és politikáját a magyar állam- és kormányszervekkel való munkában; kapcsolatot tart fenn a tagországok magyarországi diplomáciai testületeivel; ...
1960: Létrejön az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, az EFTA, tagjai nem azonosak az EGK-val, lényege laza tömörülés, nem érinti a tagországok külső kereskedelempolitikáját.
történelmi háttér
politikai és gazdasági tényezők
EU kapcsolataink múltja, jelene jövője
társulási szerződés és csatlakozási stratégia
a magyar jövőkép az EU csatlakozás után ...
legtöbbjét minősített többségi eljárással kell megszavazni, az egyhangúság jelentősége csökken, de megmarad bizonyos területeken, például adópolitika, közös kül-, biztonság- és védelempolitika, költségvetési források, alkotmánymódosítás, társulás, ...
 Lásd még: Szerződés, Európai Unió, EU, Közösség, Tagállam
|
