EU-szerződések
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ugrás: NAVIGÁCIÓ, KERESÉS ...
Római Szerződések - az EGK-Szerződés és az Euratom-Szerződés (1958)
Célkitűzés: az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) létrehozása.
Szerződések; az Európai Szén- és Acélközösséget (1952), az Európai Gazdasági Közösséget (1958), az Európai Atomenergia Közösséget (1958) és az Európai Uniót (1993) megalapító szerződések.
Szerződések (Treaties)
Az Európai Unió illetve az Európai Közösségek (ESZAK, EGK, Euratom) alapszerződései, a Párizsi, a két Római szerződés valamint a tulajdonképpeni Uniót létrehozó Maastrichti szerződés, de vannak módosító szerződések, ...
Alapszerződések; lásd: Szerződések
alapvető nemzeti érdek sérelme miatti vétójog; amennyiben egy tagország úgy véli, hogy egy adott döntés alapvető nemzeti érdekeit sértené, vétóval élhet ellene a Tanácsban.
A Római Szerződések
Az Euratom és az EGK
A hat alapító ország 1956. május 29-én jóváhagyta Paul Henry Spaak belga politikus jelentését az általános gazdasági unió kérdéseiről és egy, az atomenergia békés hasznosításával foglalkozó unióról.
Szerződések
Az Európai Unió, illetve az Európai Közösségek alapító szerződéseit, illetve azok módosításait nevezzük szerződéseknek. Az Európai Unió elsődleges joganyagát ezen alapszerződések alkotják.
Szerződések jellegét a párizsi és a két római szerződésben lefektetett szisztéma jellemzi. Római szerződés célja az áruk, szolgáltatások, munkaerő és tőke szabad mozgásának és ezek közös piacának megteremtése volt.
A Szerződések jelentik az alapját mindennek, amit az Európai Unió tesz.
a szerződések által kijelölt területet. Jelenleg kilenc szekció
működik: gazdasági és pénzügyi; külkapcsolatok; szociális ügyek;
környezetvédelmi, közegészségügyi és fogyasztói ügyek; mezőgazdaság; ...
A szerződések pontosan meghatározzák, hogy mely esetekben kell egyhangú, mikor többségi és mikor minősített többségi szavazással dönteni.
E szerződések teremtik meg a további jogalkotás jogalapját, és jelölik ki a közösségi jogalkotás céljait.
Római Szerződések
A szerződéssel megalkották az ESZAK tagállamai az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget.
Az EU-szerződéseket csak olyan kormányközi konferencia után lehet módosítani, ahol minden tagállam képviselteti magát.
Az alapszerződések a Közösségeket jogi személyiséggel ruházták fel. Ugyanakkor a nemzetközi kapcsolatoknak mind a Közösségek, mind a tagállamok egyaránt szereplői maradtak.
Római Szerződések
1957. március 25-én került sor Rómában az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Euratom intézményeit létrehozó szerződések aláírására. A két szerződés 1958. január elsején lépett hatályba.
Az uniós szerződések és az oktatás, az uniós oktatáspolitika mozgástere
Az alapító szerződések oktatással kapcsolatos cikkelyei
Közösségi kompetenciák az oktatás területén ...
A Bizottság a'szerződések őreként' tevékenykedik. vagyis a Bírósággal közösen gondoskodikarról, hogy az EU jogszabályait valamennyi tagállamban megfelelően alkalmazzák.
Az Amszterdami és a Nizzai Szerződéseket megelőző kormányközi konferenciák (IGC-k) rávilágítottak arra, hogy a Közösség számos olyan problémával küzd, amelyek megoldására az IGC-k rendszere nem képes.
Az Európai Unió létrehozását az alábbi alapító szerződések és módosításaik biztosították, amelyek továbbra is az Unió alapszerződéseit, elsődleges jogforrását képezik: ...
Jelenleg az Európai Unió alkotmányaként, 'alaptörvényeként' a Szerződések szolgálnak.
Legalább 50 különböző döntéshozatali eljárás létezik, amelyeket az egyes Szerződések rögzítenek a döntés tárgyához igazodóan. 1. Klasszikus eljárás.Tanács a Bizottság javaslatára a Parlament véleményének figyelembevételével dönt.
Ezen túlmenően, míg a kollektív szerződések 1999-ben 1,2 millió főre terjedtek ki, ezen szerződések többségét vállalati szinten kötötték, ami a középszintű, ágazati szint gyengeségére utal.
A közép- és kelet-európai államokkal kötött társulási szerződéseket összefoglalóan "Európai Megállapodásoknak" [angolul: Europe Agreements] nevezték.
1969 fontos dátum az EGK történetében: a hágai konferencián először esett szó szociális kérdésekről a német kancellár jóvoltából, aki indítványozta a kollektív munkaszerződések kötésének és a szociális politika európai szintű egyeztetésének ...
Az Európai Közösségek pillére: ez a pillér a Párizsi (1951) és a Római Szerződések (1957) három közösségéből tevődik össze, az Európai Gazdasági Közösségből (1993 óta egyszerűen: Európai Közösség - EK), ...
A közösségi jog elsődleges forrásai az EK alapító szerződései és az ezeket módosító szerződések (Egységes Európai Alkotmány, Maastrichti Szerződés, Amszterdami Szerződés), valamint az új tagállamok felvételéről szóló szerződések, ...
A többi tizenegy tagország pedig aláírta az Európai Szociális Chartát, amely kötelezővé teszi bizonyos közös európai normák betartását a kollektív szerződéseket, munkafeltételeket, a társadalombiztosítást, ...
Jogszabályokat kezdeményez, őrködik a közösségi jog, illetve a Szerződések betartása felett, és végrehajtja az uniós politikákat. Ezeket negyedik alapfunkcióként kiegészíti a közösségi pénzügyek kezelése.
Az ötévente választott Európai Parlament, amely legitimitását az általános közvetlen választójogból kapja, a szerződések sorával egyre nagyobb befolyásra és hatáskörre tett szert.
Másodlagos jogforrásoknak tekintik a Szerződésekben lefektetett alapelvek, célok, feladatok megvalósulását elosegítő, biztosító jogi eszközöket, amelyek a közösségi intézmények jogalkotó tevékenysége nyomán születnek.
A Szerződések védelmezőjeként gondoskodik a Tanács által elfogadott rendeletek és irányelvek maradéktalan végrehajtásáról. Bíróság elé vihet ügyeket, hogy a közösségi jog érvényesítését biztosítsa.
Tovább folyt a méltánytalan vásárlási szerződésekre, az ingatlanhasználati jog megvásárlására, a nem üzleti helyiségekben megkötött szerződésekre, a társasutazásokra és szervezett utakra vonatkozó jogszabályok harmonizációja.
A közösségi jogforrások között központi szerepet töltenek be az Európai Uniót, illetve a három Közösséget létrehozó alapítószerződések, illetve ezek módosító szerződései.
Az előállító főként eredményorientált egységeket tartalmaz, amely szolgáltatásokat nyújt a vevőkkel fennálló szerződések alapján. A nonprofit szektor keretet biztosít az állampolgári részvétel legkülönbözőbb formáinak.
Egyéb jogalkotás: az Európai Bíróság ítéletei, alkalmazott jogelvei, valamint azok a nemzetközi szerződések tartoznak ide, amelyeket a Közösség valamelyik intézménye köt meg a Közösség nevében.
március 25-én Rómában aláírta az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) megalapító szerződéseket.
elsődleges: tagállamok által kialakítot tés aláírt Alapító Szerződések ...
az Európai Bíróság és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróság joggyakorlatára, az Európai Szociális Chartában és a Munkavállalók Alapvető Szociális Jogairól szóló Közösségi Chartában foglaltakra, illetve különböző nemzetközi szerződésekre és ...
a feladat-ellátási szerződésben meghatározott követelményeknek megfelelően éves munkatervet készít, amely tartalmazza a pályázatok meghirdetésének és beadási határidejének tervezett dátumait, a kötelezettségvállalásra, a támogatási szerződések ...
Ezen felül az Euro készpénz híján a készpénzforgalomban testesítik meg az újdonsült valutát. Ugyanezen nap - pontosabban 1999. január 1-én - emelkedtek erőre az Eurót szentesítő törvények és szerződések.
 Lásd még: Szerződés, Európai Unió, EU, Közösség, Tagállam
|
