négy szabadság; lásd: alapszabadságok
nettó befizető; azok az országok, amelyek a közös költségvetésbe többet fizetnek be, mint amennyit onnan különböző jogcímeken visszakapnak.
NÉGY SZABADSÁG
Az egységes piac alapját jelentő 'négy szabadság' a Római Szerződés 3.
A négy szabadság - az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása - széles területet ölel fel, melyet egyúttal támogatnak az úgynevezett belső piaci kiegészítő politikák, mint a vállalati versenyjog, az állami támogatási politika, ...
A négy szabadságról szóló alapvető jogokat, azaz annak lehetőségét, hogy az emberek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabadon mozogjanak a tagállamokon belül, 1957-ben határozták meg a Rómában aláírt Európai Gazdasági Közösségek (EGK) szerződésben.
II. A négy szabadságelv
áruk szabad áramlása tőke szabad áramlása szolgáltatások szabad áramlása személyek szabad mozgása ...
nem vették át az irányelvet a bérgarancia alapra az olaszok, luxemburgi bíróság elé került az ügy, munkavállaó nyert, de az államnak kellett fizetnie, mert nem vette át a szabályt, de a határidő lejárt, így az érvényben volt
A négy szabadság ...
Ezt a négy szabadságot a 'négy alapszabadságnak" is nevezik. 'Non-paper' feljegyzés: Nem hivatalos vagy nem közzétételre szánt dokumentum, amely nem képezte hivatalos elfogadási eljárás tárgyát. (A kifejezés nem korlátozódik az EU-zsargonra).
Az Európai Uniót összefogó vezérelvként emlegetett négy szabadságjog harmadik tartalmi eleme a szolgáltatások szabad mozgása. A Római Szerződés (RSZ) 60.
Az EK belső piacának kialakítása, a négy szabadság: az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad forgalmának megvalósítása, a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetését is igényelte. Az áruk tekintetében 1993.
Az egységes belső piac az EU terminológiájában a "négy szabadság" megvalósulását jelenti, azaz az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását.
Az első kivételi csoportba a négy szabadság mindegyike esetében hol szűkebb, hol tágabb körben megjelenő olyan indokok tartoznak, mint a közrend, közbiztonság és a közegészségügy. Ezeket az EK-Szerződés 39. cikkének (3) bekezdése tartalmazza.
"négy szabadság" területén elért haladás értékelésével kezdődik, melyet az egyes fejezetekben elért előrehaladás rendszeres felülvizsgálata követ, lefedve a Közösségi Vívmányokat ennek valamennyi vonatkozásában: ágazati politikák, ...
Európai Gazdasági Térség, mely az EK és az EFTA országait tömöríti a négy szabadságot megvalósító közös piaccá (a mezőgazdaság kivételével).
EIB
Európai Beruházási Bank (European Investment Bank) ...
2. Az integráció 1958 és 1968 között jutott el a vámunió és a közös piac állapotába. A szabad-kereskedelem és a négy szabadság látszólag megvalósult. De a közös piaccal csak a normatív kereskedelmi akadályokat építették le.
A közös cél a gazdasági és szociális fejlődés biztosításában, egy stabil belső piac megteremtésében fogalmazódott meg, amelyet az Unió négy legfontosabb alapelve a négy szabadság vált valóra: az áruk, a szolgáltatások, ...
 Lásd még: Közösség, Európai Unió, Tagállam, Szerződés, Tagállamok
  
|
RSS
