minősített többség; qualified majority voting, QMV - a Tanács munkájában az egyszerű többségnél szigorúbb (az egyhangúságnál értelemszerűen enyhébb) döntési feltétel.
Minősített többség
A minősített többség ma már a leggyakrabban alkalmazott döntéshozatali forma. A Tanács tagjainak szavazatait az Európai Közösséget létrehozó szerződés 205. cikke (2) bekezdésének megfelelően kell súlyozni.
Minősített többség
A Tanács munkájában az abszolút többségnél szigorúbb (az egyhangúságnál értelemszerűen enyhébb) döntési feltétel.
Minősített többség a Miniszterek Tanácsában = a minősített többség eléréséhez a 321 tagállami szavazat közül 231 szavazatra van szükség, ez a szavazatok 72,27 %-a.
MINŐSÍTETT TÖBBSÉG
Az a szavazati arány, mely az Európai Tanácsban bizonyos döntések elfogadásához szükséges, (ez jelenleg a 345 szavazatból 255 igen), továbbá előírják, ...
Minősített többség
Monetáris integráció
Montánunió (Európai Szén- és Acélközösség) ...
Minősített többségről akkorbeszélhetünk,
ha - bizottsági javaslat esetében - azt legalább 255szavazat támogatja,
ILLETVE ...
Minősített többség: a jogalkotási eljárás során a tanács által alkalmazott szavazási módszer (kivéve amennyiben egyhangúság szükséges). Minden tagállam szavazatát az ország lakosságának megfelelően súlyozzák.
A minősített többségi szavazásra vonatkozó szabály alkalmazásához előzetesen megállapítják, hogy az egyes tagállamok szavazatát milyen együtthatóval súlyozzák.
A minősített többség eléréséhez a 345-ből legalább 255 szavazatra (73,9%) van szükség. Ezen felül: ...
- Minősített többségi döntéshozatal a meghatározóbb;
- Nemcsak gazdaság egészére, de az élet számos, más fontos területére is kiterjed;
- Igen komplex intézményi, jogi gazdasági rendszert teremtett; ...
A határozatokat minősített többséggel hozzák meg, feltéve, ha az adott
ügyben nincs teljes egyhangúság vagy egyszerű többség előírva.
A szavazati súlyok eloszlása az adott állam lakosságának számával ...
A döntéseket a Tanács egyhangú döntéssel, egyszerű többséggel vagy minősített többséggel hozza. Az egyszerű többség szerepe mára elhanyagolható, az egyhangú döntés is ritka esetben (pl.
A Tanács a Bizottság javaslatára a Szerződésben meghatározott szavazási arányban (minősített többséggel, egyhangúság szerint) dönt. A Tanács kikérheti a Parlament véleményét, de erre nem köteles. 3. Kooperációs eljárás.
Az általános szabály az egyszerű vagy minősített többségi szavazás, de a különösen fontos, alkotmányos kérdésekben megkövetelhető az egyhangú döntéshozatal.
A kisebb jelentőségű ügyekben elegendő az egyszerű többség, jellemzőbb azonban a minősített többséggel való szavazás. Különösen fontos kérdésekben az egyhangúságot is megkövetelheti az a tagállam, amelyiket ez a döntés különösen hátrányosan érintene.
A döntéshozatali eljárás során különbséget tesznek az egyhangú (konszenzusos), egyszerű többségi és minősített többségi (legalább 62 szavazat az összes 87-ből) szavazás között.
A Római Szerződés módosításaira nagymértékben jellemző a minősített többségi szavazás felváltása egyhangúsággal a Tanács döntéshozatalában és az EK-szerződés 251. cikkében foglalt együttdöntési eljárás kiterjesztése.
Zárszámadás - A Bizottság éves gazdálkodásáról, a költségvetés végrehajtásáról zárszámadás tervezetet nyújt be a Tanácsnak, amelyet annak minősített többséggel kell elfogadnia.
Az úgynevezett "minősített többséget" az egyes államok népességét figyelembe vevő súlyozási rendszer szerint számítják ki. Az alkotmány 2009-től új meghatározást ad a tanácsi minősített többségnek.
Ÿ A Tanács a Bizottság javaslatairól minősített többséggel dönt.
Ÿ Az Európai Parlament megvétózhatja a törvényt, vagy módosításokat javasolhat tagjainak abszolút többségével.
Egyrészt meg kívánta akadályozni a minősített többségi döntéshozatal bevezetését, másrészt nemzeti érdekekre hivatkozva elutasított számos bizottsági javaslatot. Amikor 1965.
- A Miniszterek Tanácsában a kérdések legtöbbjét minősített többségi eljárással kell megszavazni, az egyhangúság jelentősége csökken, de megmarad bizonyos területeken, például adópolitika, közös kül-, biztonság- és védelempolitika, ...
van szükség például: az adózásban, a kultúrpolitikában, az iparpolitikában, a külpolitikában és a fontos alapelvek tekintetében. Az egységes piacról, az ipari környezetről, mezőgazdasági politikáról és az EMU-ról szóló döntéseket minősített ...
- a Szerződés számos területre kiterjeszti a minősített többséggel meghozandó döntéseket, és ezzel csökkenti a tagállami vétó lehetőségét,
- tovább növeli az Európai Parlament befolyását a döntésekben.
Azt, hogy melyik eljárást mikor alkalmazzák, illetve hogy a Tanács egyhangúlag, minősített többséggel vagy egyszerű többséggel dönt, az alapszerződés jelöli ki, attól függően, hogy a javaslat melyik cikkelyen alapul.
ragaszkodva saját atom-ütőerő kiépítéséhez, 1966-ban kilép a NATO katonai szervezetéből. Éleződnek a döntéshozatali folyamattal kapcsolatos ellentétek, Franciaország ragaszkodik az egyhangú döntéshozatalhoz, elutasítja a minősített többséget.
Ha nem sikerül teljes konszenzust kialakítania, számos területen minősített többséggel is dönthet. A csatlakozási tárgyalások során Magyarország számára a hozzá hasonló népességű jelenlegi tagállamokkal azonos számú szavazatot állapítottak meg.
 Lásd még: Tanács, Európai Unió, Tagállam, Szerződés, Tagállamok
|
