Kohéziós Alap
A Maastrichti Szerződés által létrehozott, negyedik strukturális alap. Célja a környezetvédelmi és a transzeurópai hálózat kiépítését segítő beruházások támogatása.
Kohéziós Alap; Cohesion Fund - a Maastrichti Szerződés által létrehozott támogatási alap. Célja a környezetvédelmi és a transzeurópai hálózatok kiépítését segítő beruházások támogatása.
Kohéziós Alap
A. A szolidaritás eszközei
A négy Strukturális Alap nem képez egyetlen pénzügyi forrást az Unió költségvetésében; bár együtt működnek, mindegyiknek megvan a saját konkrét tematikus területe.
KOHÉZIÓS ALAP
1991 decemberében, Maastrichtban felkérték a Miniszterek Tanácsá t, hogy 1993 decemberére hozzon létre egy Kohéziós Alapot. Az Alap célja 'közösségi pénzügyi hozzájárulásokat .
Kohéziós Alap
1993-ban hozták létre, az akkor legkevésbé fejlődő 4 tagország (Görögország, Portugália, Írország és Spanyolország) segítésére.
Kohéziós Alap (Cohesion Fund)
Az elmaradott uniós tagállamok felzárkóztatását szolgáló alap, azon áltagországok kapják, ahol a vásárlóerő paritáson mért egy főre jutó GNP (bruttó nemzeti termék) nem éri el az uniós átlag 90%-át.
Kohéziós Alap
Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés
...
A Kohéziós Alap
A Strukturális Alapoktól elkülönülten működő Kohéziós Alap létrehozásáról az 1993-as Maastrichti Szerződés rendelkezett, és a feladatául azt határozták meg, hogy erősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót, ...
A Kohéziós Alapot 1993-ban azzal a céllal hozták létre, hogy a négy legkevésbé fejlett tagállam, Írország, Görögország, Spanyolország és Portugália környezetvédelmi és közlekedési fejlesztéseit támogassák.
A legnagyobb újítás a Gazdasági és Pénzügyi Unió, valamint a kohéziós alap létrehozása volt, ez utóbbit környezetvédelmi és transzeurópai úthálózat kiépítésére szánták.
A három alap: a PHARE, az ISPA és a SAPARD működése hasonló a tagállamok számára hozzáférhető strukturális és kohéziós alapok működéséhez.
...
- felkészülés a Kohéziós Alap "használatára"
- az abszorpciós képesség javítása
- a TEN (Trans European Networks - Transzeurópai Hálózatok) kiterjesztése a társult államokra
- a társult államokban a gerincvonalakra való rákapcsolódás elősegítése ...
A kiszivárogtatott hírek szerint, 10 százalékkal csökkentenék az új tagoknak járó strukturális és kohéziós alapokat. Lengyelországban, amely a legnagyobb, volt kommunista ország, az egy főre eső jövedelem a fele az uniós átlagnak.
Strukturális alapok: a kifejezés az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Szociális Alapra (ESZA), az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapra (EMOGA) és a Kohéziós Alapra utal.
fedezésére és a 'B' rész az Unió célkitűzéséinek megvalósítására fordított, a Bizottság által adminisztrált kiadások, melyek a következők: (1) közös agrárpolitika finanszírozása, (2) strukturális intézkedések (Strukturális Alapok, Kohéziós Alap), ...
E célkitűzések finanszírozása külön EU alapokból történik, amelyek kiegészítik vagy ösztönzik a magánszektor, illetve az állami és regionális kormányzatok beruházásait. Ezek az alapok strukturális alapok és Kohéziós Alap néven ismertek.
A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap működtetéséhez szükséges végrehajtói kapacitások mind központi, mind regionális szinten további jelentős fejlesztéseket igényelnek, a már említett stratégiai álláspont figyelembevételével.
Ugyanez vonatkozik a Kohéziós Alapokra is. Véleményezési joga van (Asz: 162. cikk) az ERFA és az EMOGA által támogatott valamennyi program jóváhagyását illetően.
Ezek adják a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásait, melyek felhasználásával az Unión belüli gazdasági és szociális különbségek csökkentését célzó programokat finanszíroznak.
lényeges lépése volt a strukturális alapok kiegészítése egy negyedik alappal, a Halászati Pénzügyi Orientációs Eszközzel, amely a halászati politika központi instrumentumává vált. A strukturális alapok mellett pedig létrehozták a Kohéziós Alapot, ...
 Lásd még: Kohézió, EU, Európai Unió, Közösség, Pénzügy
|
