KEZDEMÉNYEZÉSI JOG
A 'kezdeményezési jog' kifejezés az Európai Bizottság alapvető előjogainak egyikét, a Szerződések alapján a jogszabályjavaslatok elkészítésének feladatát jelöli.
kezdeményezési jog: az integrációs folyamat előmozdítása jogszabálytervezetek kidolgozása által.
Kezdeményezési jog
A közösségi politikák keretében a Bizottság részt vesz az Európai Tanács és a Parlament határozatainak kialakításában, a szerződésekben meghatározott különböző eljárásoknak megfelelően.
A Bizottság kezdeményezési joggal bír, vagyis új jogszabályokra tehet javaslatot az EU és polgárai érdekeinek a védelmében.
A konzultációs eljárásban - mint minden más eljárásban - a jogalkotási kezdeményezési jog a Bizottságé. A Bizottság által javasolt tervezetről a Tanács konzultál a Parlamenttel, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.
A Bizottság különbözik az EU rendszerének többi intézményétől, a kezdeményezési jogot csak ő gyakorolhatja.
Az egyik legfontosabb - vízválasztónak tekinthető - elem mindenesetre kétségtelenül a bizottsági kezdeményezési jog, az európai parlamenti együttdöntés, az európai bírósági beleszólás, valamint döntéshozásban a többségi szavazásra áttérés „ ...
Az utóbbi 15 évben az EP hatásköre lényegesen bővült: a döntéshozatali folyamatokban a korábbi konzultációs joga mellé megkapta az együttműködési jogot és 1991-től önálló kezdeményezési jog is megilleti. 1979.
A második és harmadik pillér döntéshozatala a Tanácsban zajlik, a Bizottság ugyan itt is rendelkezik kezdeményezési jogkörrel, de lehetőségei jóval korlátozottabbak, a Parlamenttel pedig csak konzultálnak vagy csak informálják a döntésekről.
 Lásd még: Bíróság, Európai Unió, Tagállam, Tanács, EU
  
|
RSS
