A nominális kamatlábak folyamatosan csökkennek 1998 vége óta. A három hónapos bankközi kamatláb az 1998 decemberi 16,4 százalékról 10,1 százalékra esett 2000 áprilisában.
célkitűzéseit, a kamatlábak és a tartalékok mértékének meghatározását.
Döntéseit egyszerű többséggel hozza, néhány esetben a bejegyzett tőke
nagysága alapján szavaznak.
kamatlábak: a hosszú távú kamatlábak legfeljebb 2%-kal térhetnek el a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam átlagkamatlábaitól;
hiány: a nemzeti költségvetés hiányának a GDP 3%-a alatt kell, hogy legyen; ...
párhuzamosan a kamatlábak megfelelő csökkenése is elvárás.
Az alacsony infláció mellett a központi költségvetés egyensúlyban
tartása is követelmény, ezért mérsékelni kell az államháztartás ...
A svéd Központi Bank ( Riksbanken) alapkamata az év elejei 4.5 %-ról 3,75 %-ra módosult, a kamatlábak jóval alacsonyabbak mint Magyarországon. A fizetési feltételek kialakításakor ezt is érdemes és szükséges szem előtt tartani.
A hosszú távú kamatlábak legfeljebb 2%-kal lehetnek magasabbak a három legalacsonyabb inflációval rendelkező állam hasonló mutatóinak átlagánál ...
A legfőbb döntéshozó testület a Kormányzók Tanácsa, melyben a 12 nemzeti jegybank kormányzója és az Igazgatóság hat tagja ülésezik. Ez a testület rögzíti a kamatlábakat és határozza meg a pénzügyi célkitűzéseket, a monetáris politika irányát.
- Pénzügyi politika: 1999. január 1-től az Európai Központi Bank (ECB) vezette egységes pénzügyi politika a nemzeti politikák helyébe lépett. Például a rövid lejáratú kamatlábakat ezentúl az ECB határozza meg és nem a tagországok központi bankjai.
A szabályozás eszköze a kamatlábak irányítása. Ilyen értelemben nincs "nemzeti" kibocsátás.
Az 1992-es maastrichti szerződés célként jelöli meg a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozását és konvergenciakritériumokat állapít meg az inflációra, az állami költségvetésre, a kamatlábakra és a valutaárfolyam stabilitására vonatkozóan.
A terv szerint a végső fázis 1999-ben indul be a közös pénznem bevezetésével és azon tagállamok közös pénzügyi politikájával, amelyek addigra teljesítik a kiegyensúlyozott költségvetés, az árak, a valuta és a kamatlábak stabilitásának feltételeit.
 Lásd még: Európai Unió, Szerződés, EU, Tagállam, Pénzügy
  
|
RSS
