A "GDP" jelentése: Gross Domestic Product (bruttó hazai termék): az adott idő alatt az országban előállított javak összessége.
GDP
Bruttó hazai termék (Gross Domestic Product)
GNP
Bruttó nemzeti termék (Gross National Product) ...
GDP: Gross Domestic Product = bruttó hazai termék
GNP: Gross National Product = bruttó nemzeti termék
GSP: General System of Preferences = Általános Preferenciarendszer ...
(GDP növekedés 7%)
Alacsony növekedési ráták a KEK-országaiban (GDP növekedés 4%)
Gyors növekedési szcenárió az EU 15-ben (2,5%) ...
Hat régió GDP-mutatója messze alatta marad az Európai Unió átlagának, és az átlag 75 százalékát a közép-magyarországi régió sem éri el.
Az egy fore eso GDP Uniós átlaghoz viszonyított aránya a közép- és kelet-európai országokban (1998)
(vásárlóero szabványok alapján)
...
Költségvetési hiány (lásd fent): Általában nem érheti el a bruttó hazai termék (GDP) 3%-át. Adósság: Az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60%-át.
A mezőgazdaság nemzetgazdaságon belüli részesedése - 5,5%-os GDP részesedésével és az összes foglalkoztatott 7,1%-os arányával - továbbra is csökkenő tendenciát mutat.
Bár az egy főre jutó GDP tekintetében mind az Egyesült Államok, mind Japán megelőzi és az összes GDP-t számolva is kis mértékben az USA mögött áll, világkereskedelmi súlyát figyelembe véve az EU rendelkezik a legnagyobb részesedéssel.
Az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át; a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60%-át.
Mi mással lenne magyarázható, hogy például a japán felhalmozási ráta 30 éven át a GDP 30%-a körül mozgott, míg a fejlett nyugati országoké 20% körül váltakozott?
Feltétele, hogy a régió (NUTS 2) ne érje el az EU GDP átlágának 75%-át. A teljes költségvetés 70%-át erre a célkitűzésre fordítják.
2.célkitűzés: a strukturális nehézségekkel küzdő területek gazdasági és szociális átalakulásának támogatása ...
A költségvetési hiány legfeljebb a GDP 3%-át teheti ki
Az államadósság mértéke legfeljebb a GDP 60%-áig terjedhet ...
Az egyes országokra érvényes ISPA támogatás mértékét a Bizottság az ország lakosságának száma, az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson számított GDP-je, valamint az adott ország területének nagysága alapján határozza meg.
Stabil kormányzati pénzügyi pozíciók: a vizsgált évben a költségvetési deficit a GDP 3 százalékát, az államadósság pedig a GDP 60 százalékát nem haladhatja meg (utóbbi esetben elvileg elfogadhatónak tekintik a 60 százaléknál magasabb szintet is, ...
E célkitűzés hatókörébe azok a régiók tartoznak, ahol az egy főre eső GDP vásárlóerő paritáson mért értéke az 1999. március 26-át megelőző három év adatai szerint az uniós átlag 75 %-át nem éri el. Hazánk az 1.
A vizsgált évben a költségvetési deficit a GDP 3%-át, az államadósság pedig a GDP 60%-át nem haladhatja meg (utóbbi esetben elvileg elfogadhatónak tekintik a 60%-nál magasabb szintet is, ha az adósságállomány folyamatosan csökkenő tendenciát mutat).
A közbeszerzések szabályozása a belső piac kiemelt területe, tekintettel arra, hogy az állami beszerzések aránya az Unión belül kiemelkedően magas. A közbeszerzések jelentős arányt képviselnek a tagországok GDP-jében.
A Gazdasági és Monetáris Unióban való részvételhez szükséges, az inflációra, a kamatlábra, a költségvetési deficitre, az államadósság GDP-hez viszonyított arányára, valamint az árfolyam-stabilitás mértékére előírt kritériumok
koppenhágai kritériumok ...
Megerősítette továbbá, hogy a kormány idén 8 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, és az intézkedések biztosítják, hogy az egyensúlyi helyzet jövőre mintegy 4,5 százalékkal javuljon.
1. célkitűzés: a fejlődésben lemaradt régiók fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának elősegítése. Az 1. célkitűzés alá azok a régiók tartoznak, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el a közösségi átlag 75%-át.
Azon feltételek összefoglaló neve, amelyek alapján eldöntik, hogy mely tagország vehet részt az EMU harmadik szakaszában, a Gazdasági és Monetáris Unióban. A kritériumok az inflációra, a kamatlábra, a költségvetési deficitre, az államadósság GDP-hez ...
Ezen belül a strukturális alapok fő célja a fejlődésben elmaradott azon területek felzárkóztatása, amelyek egy főre jutó GDP-je nem éri el az Unió átlagának 75%-át.
legtöbb szolgálastási területet (banki, pénzügy, közlekedés, telekommunikáció) liberalizálták a Közösségen belül, ugyanakkor több területen még csak a kezdeti lépéseket sikerült megtenni. Unió aktív lakossága a szolgáltatási szektorban dolgozik, GDP ...
 Lásd még: Európai Unió, EU, Közösség, Pénzügy, Tagállam
|
