Gazdasági és pénzügyi unió

A Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU)
A tagállamok gazdaságpolitikájának koordinálása az 1990-es években fokozatosan megy végbe. Az első szakasz 1990-ben indult be a tőke szabad mozgásáról szóló döntés által.

Gazdasági és Pénzügyi Unió
A Gazdasági és Pénzügyi Unió célja az árstabilitás, a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, valamint az egységes, közös valuta bevezetése.

A Gazdasági és Pénzügyi Unió létrehozását 1969-ben, a Közösség Hágában ülésező állam- ill. kormányfői határozták el. Ennek menetét három szakaszra bontották, tíz éves időtartamot megjelölve.

- Gazdasági és Pénzügyi Unió, melynek értelmében a gazdasági és pénzügyi politika fő irányát a Miniszteri Tanács fogadja el.

- Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) kiépítésének megkezdése egy
egységes valuta megteremtésével;
- Új jogok biztosítása az uniós állampolgársággal:
- az Európai Unió bármely tagállamában való letelepedési jog; ...

(A Gazdasági és Pénzügyi Uniónak - EMU - alapító tagjai: Ausztria,
Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg,
Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország) ...

- Delors-terv: a gazdasági és pénzügyi unió (EMU) létrehozásának háromlépcsős terve (1989). Az első szakasz, amely a tőkemozgást liberalizálta, és szorosabb koordinációt helyezett kilátásba e területen, 1990. július 1-jén indult.

A legnagyobb újítás a Gazdasági és Pénzügyi Unió, valamint a kohéziós alap létrehozása volt, ez utóbbit környezetvédelmi és transzeurópai úthálózat kiépítésére szánták.

pillér: A Római Szerződés továbbfejlesztése a gazdasági és pénzügyi unió és a közösségi politikák területén, az európai állampolgárság intézményének erősítése és a közösségi intézmények reformja.

Az 1969-es hágai csúcson már konkrétan felmerült a gazdasági és pénzügyi unió létrehozása, sőt a terv megvalósítására önálló bizottságot hoztak létre. Az ún. Werner-bizottság 1970-ben készült el javaslatával.

A Maastrichti Szerződés gazdasági és pénzügyi unióról hozott döntéseinek eredményeként 1999-ben az EU bevezette közös pénzét, az eurót, amelyhez 12 tagállama csatlakozott, Dánia, Svédország és az Egyesült Királyság kivételével mindegyik EU-tagország.

E tárgyalások eredményeként 11 fejezet ideiglenes lezárására került sor ("Gazdasági és pénzügyi unió", "Kis- és középvállalkozások", "Tudomány és kutatás", "Oktatás és képzés", "Statisztika", "Halászat", ...

Az állam- és kormányfők kifejezik elkötelezettségüket a valódi gazdasági és pénzügyi unió létrehozása iránt, a szociálpolitikák ezzel együtt járó összehangolását is beleértve, a Közösség bővítését illetően pedig megerősítik álláspontjukat, ...

Célul tűzi ki a gazdasági és pénzügyi uniót; a közös kül- és biztonságpolitikát; létrehozza az európai állampolgárság intézményét; széles körű együttműködést szorgalmaz a bel- és igazságügy területén.

Mivel a Szerződésekben a gazdaságpolitika számos vonatkozását nem vették figyelembe, megjelentek a gazdasági és pénzügyi uniót sürgető hangok a nemzeti politikák miatt bekövetkező további válságok elkerülése érdekében.

1999. május 1-jén a magyar kormány újabb négy tárgyalási álláspontot hagyott jóvá, melyek a következők: szociálpolitika és foglalkoztatás, energia, gazdasági és pénzügyi unió, a tőke szabad áramlása.

Opt-out Önkéntes kimaradási klauzula
Bizonyos területeken egyes tagállamok kimaradhatnak egyes rendelkezések hatálya alól. Az Egyesült Királyság illetve Dánia ezért kapott jogot arra, hogy nem csatlakozzon a Gazdasági és Pénzügyi Unióhoz.

a tagsággal járó kötelezettségek, különösen a politikai, gazdasági és pénzügyi unió célkitűzéseinek vállalása (az acquis communautaire átvételére való képesség), 4. az Unió alkalmas legyen új tagok befogadására.

Lásd még: Gazdasági és pénzügyi, Pénzügy, Pénzügyi Unió, EU, Szerződés