EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS
Az 'együttdöntés' a Maastrichti Szerződés által, a Római Szerződés 251. cikkében bevezetett eljárás, melynek célja, hogy megerősítse az Európai Parlament szerepét a jogalkotási folyamatban.
Együttdöntés: Az együttdöntés az a döntési mód, amely során az Európai Parlament és a Tanács együttesen dönt (TEC 251 cikkely). Az eljárást együttdöntési vagy egyeztetési eljárásnak nevezik, mert az Európai Parlament is részt vesz benne.
Együttdöntési eljárás
251. cikk
(1) Ha e szerződés valamely jogi aktus elfogadásával kapcsolatban erre a cikkre hivatkozik, a következő eljárást kell alkalmazni.
Együttdöntési eljárás: a Maastrichti Szerződés által bevezetett jogalkotói eljárás, amely az Európai Parlamentet és a Miniszterek Tanácsát egyenlő szintre helyezi a közösségi jogszabályok elfogadása vonatkozásában.
Az együttdöntési eljárás. Az együttdöntési eljárás bevezetésével a Maastrichti Szerződés tovább erősíti az Európai Parlament szerepét. Az eljárás ugyanazon az úton indul, mint a "konzultációs", illetve a "kooperációs" eljárás.
évi Maastrichti Szerződés vezette be az 'együttdöntési eljárást' , ami a Parlamentet a Tanáccsal egyenlő alapokra helyezi egy sor olyan jogalkotási területen, mint a munkaerő szabad áramlása, a belső piac, az oktatás, a kutatás, ...
Tárgyköröktől függően az alábbi döntési mechanizmusokat alkalmazzák az intézmények: információs eljárás, konzultációs eljárás, költségvetési eljárás, együttműködési eljárás, együttdöntési eljárás, hozzájárulás, egyeztetés.
Ennél azért annyiban egyszerűbb a helyzet, hogy a közösségi jogalkotás négy eljáráson (a konzultációs, az együttmuködési, a hozzájárulási és az együttdöntési eljáráson) keresztül valósul meg.
Együttdöntési eljárás. Az együttdöntési eljárásban a Bizottság megküldi a javaslatát a Parlamentnek és a Tanácsnak. A Parlament megküldi a véleményét a Tanácsnak.
Összességében hat döntéshozatali eljárást lehet megkülönböztetni: információs eljárás, konzultációs eljárás, költségvetési, együttműködési, együttdöntési eljárás és hozzájárulás.
'A jelenleg együttdöntési eljárásnak nevezett jogalkotási eljárás az Európai Parlamentet a Tanácséhoz hasonló társ-jogalkotói hatalommal ruházza fel.
A jogszabályokelfogadásának leginkább bevett eljárása az 'együttdöntés'. Ezen eljárás egyenlőerőviszonyt teremt az Európai Parlament és a Tanács között, és a jogszabályokszéles körében alkalmazzák.
Együttdöntési eljárás, itt már a P a T mellett társ-jogalkotó intézmény, ötvözi a hozzájárulási, az együttműködési és konzultációs eljárásban a P által élvezett jogköröket, tehát itt módosításokat tehetnek, ...
Az első szinten az Európai Bizottság koordinálásával irányelvek kerülnek kidolgozásra, melyről a végleges határozatot az együttdöntési eljárás értelmében az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament közösen hozzák meg.
Abszolút többséggel kell dönteni az együttdöntési eljárásban, ha a Parlament második olvasatban a Tanács javaslatát módosítani akarja, vagy el kívánja utasítani azt.
- Az uniós jogalkotás terén az Unió állampolgárainak érdekeit képviselő Európai Parlament egyenrangú viszonyba kerül (valódi "társjogalkotóvá" válik) a kormányérdekeket megjelenítő Miniszterek Tanácsával, mivel az együttdöntési eljárást a kérdések ...
Ez az együttdöntési eljárás.
2. A Közös Kül- és Biztonságpolitika pillére: a tagállamok kül- és biztonságpolitikai koordinációjának színtere.
A döntések a tagállamok konszenzusával kormányközi együttműködés keretében születnek.
3.
rendelkezései: a közös kül-, és biztonságpolitika rendszerének valamint az igazság- és belügyi együttműködés átalakítása, a schengeni acquis beemelése a közösségi joganyagba, a foglalkoztatáspolitika közösségi szintre emelése és az együttdöntési ...
Gyakoribb az együttdöntési eljárás, amikor a Parlament kétszer is visszadobhatja a Tanács döntésit, viszont harmadjára már elég a minősített többség a miniszterek szavazásán.
 Lásd még: Tanács, Szerződés, Tagállam, Tagállamok, Európai Unió
  
|
RSS
