Egyhangú szavazás esetén minden Tagállamnak egy szavazata, és így vétójoga van.
Az egyhangú szavazást továbbra is fenntartják az adópolitikai, a kül- és biztonságpolitikai, illetve védelmi kérdésekben, továbbá az Alkotmány későbbi módosításaival kapcsolatban.
Vészfék és megerősített együttműködés ...
A 27 tagú Unióban ez az eljárás nagyon megnehezítené az előrehaladást, ezért az egyhangú szavazás szabályát csak a különösen érzékeny területeken, például a menedékjog, az adózás, illetve a közös kül- és biztonságpolitika terén alkalmazzák.
A Nizzai Szerződés értelmében a Számvevőszékbe minden tagállam egy tagot delegálhat, akiket a Tanács hat évre választ minősített többséggel (és nem egyhangú szavazással).
A Parlamentnek azonban nem volt lehetősége blokkolni a Tanács határozati javaslatait, ha az egyhangú szavazással ragaszkodott az előterjesztéshez.
A szerződések pontosan meghatározzák, hogy mely esetekben kell egyhangú, mikor többségi és mikor minősített többségi szavazással dönteni. Így például a Bizottság tagjait - különböző konzultációkat követően - egyhangú szavazással kell kijelölni, ...
A minősített többség ma már számos területre kiterjed. Egyhangú szavazásra csak "alkotmányos" fontosságú kérdésekben van szükség (szerződések módosítása, vagy egy új állam csatlakozása), illetve egyes érzékeny területeken, mint például az adózás.
köréből érkező panaszokat a Parlament által kinevezett ombudsmanhoz vagy közvetlenül magához a Parlamenthez lehet előterjeszteni. Megnőtt a Parlament jelentősége. Közös biztonsági és védelmi politikát hoztak létre, egy alapvetően egyhangú szavazást ...
 Lásd még: Tanács, EU, Szerződés, Tagállam, Európai Parlament
  
|
RSS
