EFTA

EFTA; lásd: Európai Szabadkereskedelmi Társulás
EGK-szerződés; az európai integráció legátfogóbb, 1957. március 25-én Rómában, Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország által aláírt dokumentuma.

EFTA
Európai Szabadkereskedelmi Társulás (European Free Trade Association)
EIB
Európai Beruházási Bank (European Investment Bank) ...

EFTA: European Free Trade Association = Európai Szabadkereskedelmi Társulás
EIB: European Investment Bank = Európai Beruházási Bank
EIF: European Investment Fund = Európai Beruházási Alap ...

Az EFTA-t az 1960-as Stockholmi Egyezmény hozta létre annak érdekében, hogy 'elősegítse (.) a gazdasági tevékenységek folyamatos bővülését, a teljes foglalkoztatottság elérését, a növekvő termelékenységet, az erőforrások ésszerű felhasználását, ...

Három EFTA tagország - Ausztria, Finnország és Svédország - időközben csatlakozott az EU-hoz, így most 15 EU-tagország, valamint Norvégia, Izland és Lichtenstein alkotják az EGT-t, ...

Az EK és EFTA az országai között tárgyalások kezdődnek az együttműködés megerősítéséről és az Európai Gazdasági Térség (EGT / EEA - European Economic Area) megalakításáról.
1990. június 8.

Az EFTA tagállamokkal való együttműködés és az EGT
Az EK már a hetvenes években egyenként szabad kereskedelemre lépett az EFTA tagállamaival.

1995-ben az EFTA tagországok - Ausztria, Finnország és Svédország - csatlakozásával 15 tagúvá vált a szervezet.

1.1 Az EGK és az EFTA kapcsolata
1.2 Átalakulása
Az alapító államok ki akarták terjeszteni az Európai Szén- és Acélközösséget a teljes gazdasági térre is, így 1957-ben a Római szerződés megalkotásával létrehozták az EGK-t.

EFTA: Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás rövidítése. A szervezetet 1960-ban hozták létre annak érdekében, hogy elősegítsék az áruk tagállamok közötti szabad kereskedelmét.

1960 januárjában Nagy-Britannia kezdeményezésére megalakul az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA). 1962 júliusában megkezdődik a közös agrárpolitika.

(Míg a szabadkereskedelmi övezetre példaként az EFTA, a vámunióra és a közös piacra az EK hozható). A közös piaci intézkedések alapulhatnak szabadkereskedelmi megállapodásokon is (pl. az EU és az EFTA között kialakított Európai Gazdasági Térség).

A Bizottság tagjainak száma a három EFTA-ország felvételével 1995-ben 20-ra emelkedett; az öt nagy tagállam (Németország, Franciaország, Olaszország, az Egyesült Királyság és Spanyolország} adott két-két tagot, a többi egyet-egyet.

Ezt fogják körbe az EFTA-államok, amelyek bár szorosan kötődnek az EU-hoz, nem minden integrációs lépést hajtanak végre. A harmadik koncentrikus kört a demokratizálódó közép- és kelet-európai országok alkotják.

Röviddel a Maastrichti Egyezmény után az EFTA és az EGK Portugáliában aláírta azt a megállapodást, amelynek alapján létrejött a világ legnagyobb piaca mintegy 380 millió fogyasztóval.

1960
Január 4.
Ausztria, Dánia, Norvégia, Portugália, Svédország, Svájc és az Egyesült
Királyság aláírja az Európai Szabadkereskedelmi Társulást (EFTA)
létrehozó Stockholmi Konvenciót.

A világon már több szabadkereskedelmi övezet is létesült: például a Mercosur Dél-Amerikában, a NAFTA Észak-Amerikában és az EFTA Európában.

Lásd még: Szervezet, EU, Közösség, Szerződés, Európai Unió