Belső piac
A belső piac olyan belső határok nélküli térséget jelent, amelyen belül megvalósul az áruk, a személyek, a szolgáltatások, és a tőke szabad forgalma.
Belső piac
Az Európai Unió és a belső piac.
OHIM
Office for Harmonization in the Internal Market.
BELSŐ PIAC
E kifejezés célja, hogy megkülönböztesse az Európai Unió tagállamaiban zajló gazdasági tevékenységet a külkereskedelemtől. A Római Szerződés 3.
belső piac; az integrációnak a közös piacnál fejlettebb fokozata. Az áruk és szolgáltatások, a tőke és a munkaerő országok közötti áramlásának útjából a különféle adminisztratív akadályokat is eltávolítják.
Belső piaci probléma megoldás
A belső piac összetett rendszere gyakran vet fel értelmezési kérdéseket.
Belső Piac:
a.. A vizsgált időszak során Magyarország felgyorsította az európai szabványok elfogadását magyar nemzeti szabványokként.
A Belső Piac megvalósításának fontos fejleménye volt, hogy a Tanács 1992-ben elfogadta a Közösségi Vámkódexet, ...
A Belső Piaci Fehér Könyv a tőkemozgások liberalizációja szempontjából is kiemelt szerepet játszott. A belső piac megteremtéséhez már szükséges volt a tőkemozgás szabadságának korlátozási lehetőségektől mentes biztosítása.
b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása;
c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euró;
d) a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében; ...
Az EK belső piacának kialakítása, a négy szabadság: az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad forgalmának megvalósítása, a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetését is igényelte. Az áruk tekintetében 1993.
DG-XV. belső piac és pénzügyi szolgáltatások
DG-XVI. regionális politika és kohézió
DG-XVII. energetika ...
Az egységes belső piac az EU terminológiájában a "négy szabadság" megvalósulását jelenti, azaz az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását.
Jogi ügyi és belső piaci
Szociális és foglalkoztatási
Regionális politikai, közlekedési és idegenforgalmi ...
Fehér Könyv a belső piac kiteljesítéséről
(White Paper on completing the internal market) ...
Az Európai Unió belső piacának alapelve az ún. négy alapszabadság: az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgása a tagállamok között.
Ez a Római Szerződésben foglaltak megvalósítását célzó reformokat rögzít; központi témája a belső piac 1993 elején történő bevezetése.
- nagy belső piac megteremtése 1993. január elsejével;
- az Európai Parlament hatáskörének kiterjesztése annak érdekében,
hogy demokratikusabb legyen a Közösség döntéshozási folyamata;
- Miniszterek Tanácsa: döntéshozási kapacitás fejlesztése.
Az első pillér magában foglalja mindazt, amit Maastricht előtt Európai Közösségek (többes számban) közös névvel illettek: az ESZAK-ot, az Euratomot, az EGK-t, a vámuniót, az egységes belső piacot, a közös politikákat, ...
További késleltető tényezőnek számít az is, hogy Magyarország belső piacának hatalmas külső finanszírozás-igénye is sérülékennyé teszi az országot.
Ezenkívül hozzáférést is biztosít a belső piachoz, amennyiben azok vállalják a szabályozók harmonizációját az uniós előírásokkal. Ezáltal javul a befektetői környezet, ami működőtőkét vonzhat ezekbe az államokba.
A Bizottság fehér könyvet nyújt át az Európai Tanácsnak a belső piac megvalósulásáról. Belgium, Németország, Franciaország, Luxembourg és Hollandia aláírja a határellenőrzések megszüntetéséről szóló Schengeni Megállapodást Schengenben (Luxembourg).
IMCO - Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottság
TRAN - Közlekedési és turisztikai bizottság
REGI - Regionális fejlesztési bizottság
AGRI - Mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság
PECH - Halászati bizottság ...
Az EGT országok (Norvégia, Liechtenstein és Izland) is részesül az EU belső piacának előnyeiből, de mivel azok nem EU tagállamok, részvételi díjat fizet érte.
megosztott hatáskörök
(belső piac, energia, szocpol, fogyasztóvédelem)
tagállami hatáskör
(oktatás, szakképzés, ifjúság, sport, kultúra, tűzvédelem, stb...) ...
1985 első felében a Bizottság Fehér Könyvet tett közzé a belső piac gyakorlati kiteljesítése érdekében. A Bizottság akcióterve három részre oszlott: a fizikai, a műszaki és a pénzügyi akadályok elhárítását célozva.
Fontos hangsúlyozni, hogy a közös kereskedelempolitika az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozik, az unión belüli kereskedelemre az egységes belső piacra vonatkozó szabályok érvényesek.
A közös piac [angolul: common market] - amelyet az 1987-ben életbe lépett Egységes Okmány óta már az egységes piac [angolul: single market] (vagy belső piac [angolul: internal market]) fogalma és célkituzése váltott fel - a kezdetektől fogva mind a ...
A regionális politikán keresztül a Közösség saját szempontjait is figyelembe véve tekinti át a helyi szinten megtervezett fejlesztéseket. Ahol szükséges, kiegészíti a belső piac, illetve a gazdasági és monetáris unió fejlődését.
A másik jelentős eredmény az Európai Egységes Okmány megalkotása volt: általa a belső piac létrehozása valóságos célként jelent meg, a regionális fejlesztési alapot mint a "gazdasági és társadalmi összetartozás" eszközeként határozta meg.
Római Szerződés is megfogalmazta már az elmaradott régiók fejlesztésének szükségességét, melynek legfőbb indoka, hogy a fejlődésbeli eltérések akadályozzák az áruk, a szolgáltatások, a tőke és munkaerő szabad áramlását, a közös belső piac ...
vállalatok versenyképessége is a közös piacon, egyrészt ugyanis a magyar termékek az eddiginél jóval könnyebben juthatnak ki a nyugati piacra, másrészt az ottani cégek szemében is kedvezőbb pozícióba kerülnénk, lévén a magyar cégek is a belső piac ...
 Lásd még: EU, Európai Unió, Tagállam, Közösség, Tagállamok
|
