Alapszerződések; lásd: Szerződések
alapvető nemzeti érdek sérelme miatti vétójog; amennyiben egy tagország úgy véli, hogy egy adott döntés alapvető nemzeti érdekeit sértené, vétóval élhet ellene a Tanácsban.
Alapszerződések
Az Európai Szén- és Acélközösséget (1951), az Európai Gazdasági Közösséget (1957), az Európai Atomenergia Közösséget (1957) megalapító szerződések, az Egységes Európai Okmány (1986), a maastrichti szerződés (1992), ...
Az alapszerződések nem tartalmaznak külön rendelkezéseket a közbeszerzésekre, mindazonáltal a belső piac alapelveit, mint az áruk és szolgáltatások szabad áramlása, a megkülönböztetés tilalma, a letelepedés szabadsága, azokra is alkalmazni kell.
az alapszerződések és az azokat módosító további szerződések, valamint a Közösség tagállamai között létrejött egyéb nemzetközi szerződések, a Közösség ún. elsődleges joganyaga;
a Közösség jogi aktusai, az ún. másodlagos joganyag; ...
Az alapszerződések a Közösségeket jogi személyiséggel ruházták fel. Ugyanakkor a nemzetközi kapcsolatoknak mind a Közösségek, mind a tagállamok egyaránt szereplői maradtak.
biztosítja a bank alapszerződéseknek megfelelő működését és teljes
felelősséggel rendelkezik a bankügyletek fölött.
Szintén a Kormányzótanács jelöli ki megújítható hatéves hivatali ...
közösségi jog - alapszerződések, csatlakozási szerződések, Single European Act, másodlagos joganyag, kiegészítő joganyag;
esetjog (ítéletek, vélemények);
előkészítő anyagok (bizottsági ajánlások, jelentések, EP-, ESC-vélemények); ...
Az európai integráció történetében a kilencvenes évek előtt aláírt alapszerződésekben nem találunk említést a kulturális együttműködés szabályozási kereteiről, azaz a kultúra közösségi politikaként nem jelenik meg.
Bár a civil párbeszéd nincs lefektetve az alapszerződésekben (ellentétben a szociális párbeszéddel, amely a "szociális partnerekkel" - munkaadók, munkavállalók - történő kommunikációt jelöli), ...
Módosítják az alapszerződéseket, létrehozzák az Egységes Európai Aktát. Ennek fő eleme, hogy 1993-ra jöjjön létre az egységes belső piac, valamint a társadalmi és szociális kiegyenlítődés segítésének rendszere.
Ez az elv azt jelenti, hogy a közösség tagállamai az Alapszerződésekben kötelezettséget vállaltak arra, hogy nemcsak jogaikat teljesítik, hanem egymás irányában érvényesülő kötelezettségeiknek is maradéktalanul eleget tesznek.
Az Európai Unió elsődleges joganyagát az alapszerződések alkotják. Az alapszerződés az Európai Szén- és Acélközösséget (1951), az Európai Gazdasági Közösséget (1957), az Európai Atomenergia Közösséget (1957) megalapító szerződések, ...
A Bizottság feladata, hogy biztosítsa az alapszerződések előírásainak tiszteletben tartását, kidolgozza a közösségi törvényjavaslatokat, majd az előírások jóváhagyása után gondoskodjék azok végrehajtásáról.
A továbbiak csak módosítják az alapszerződéseket.
Az alkotmányozás a szerződéseket akarja egyszerűsíeni, egységbe foglalni.
Az általános jogelvek ...
Az Európai Parlamenthez hasonlóan a Tanácsot isaz 1950-es években, az Alapszerződések értelmében hozták létre. A Tanács atagállamokat képviseli, és ülésein az Unió minden egyes nemzeti kormányábólegy-egy miniszter vesz részt.
Az EU-szerződés 164. cikke szerint a Bíróság alapvető feladata a jogvédelem biztosítása az alapszerződések alkalmazása és értelmezése terén. Ítéletei részesei az EU Jogrendszerének is.
 Lásd még: Alapszerződés, Szerződés, EU, Európai Unió, Tagállam
|
