Alapszerződések; lásd: Szerződések
alapvető nemzeti érdek sérelme miatti vétójog; amennyiben egy tagország úgy véli, hogy egy adott döntés alapvető nemzeti érdekeit sértené, vétóval élhet ellene a Tanácsban.
Alapszerződések
Az Európai Szén- és Acélközösséget (1951), az Európai Gazdasági Közösséget (1957), az Európai Atomenergia Közösséget (1957) megalapító szerződések, az Egységes Európai Okmány (1986), a maastrichti szerződés (1992), ...
Alapszerződés: Az Európai Unió, illetve az Európai Közösségek alapító szerződéseit, illetve azok módosításait nevezzük szerződéseknek. Az Európai Unió elsődleges joganyagát az alapszerződések alkotják.
Az alapszerződések nem tartalmaznak külön rendelkezéseket a közbeszerzésekre, mindazonáltal a belső piac alapelveit, mint az áruk és szolgáltatások szabad áramlása, a megkülönböztetés tilalma, a letelepedés szabadsága, azokra is alkalmazni kell.
az alapszerződések és az azokat módosító további szerződések, valamint a Közösség tagállamai között létrejött egyéb nemzetközi szerződések, a Közösség ún. elsődleges joganyaga;
a Közösség jogi aktusai, az ún. másodlagos joganyag; ...
Az alapszerződések a Közösségeket jogi személyiséggel ruházták fel. Ugyanakkor a nemzetközi kapcsolatoknak mind a Közösségek, mind a tagállamok egyaránt szereplői maradtak.
-EU alapszerződései, az ún. "Szerződések"
-közösségi intézmények által alkotott jogszabályok
-Európai Bíróság ítéletei, jogértelmezési gyakorlatai ...
Az EGK-alapszerződésben előirányzottakhoz képest 1965-ben jelentős változás következett be; francia kívánságra megegyeztek abban, hogy létfontosságú nemzeti érdekének veszélyeztetése esetén minden tagállam vétójoggal élhet, akkor is, ...
biztosítja a bank alapszerződéseknek megfelelő működését és teljes
felelősséggel rendelkezik a bankügyletek fölött.
Szintén a Kormányzótanács jelöli ki megújítható hatéves hivatali ...
Az Európai Unió Alkotmányának, "alapszerződésének" elkészítése rendkívül jelentős az integráció fejlődése szempontjából.
Az Európai Unió létrehozását az alábbi alapító szerződések és módosításaik biztosították, amelyek továbbra is az Unió alapszerződéseit, elsődleges jogforrását képezik: ...
közösségi jog - alapszerződések, csatlakozási szerződések, Single European Act, másodlagos joganyag, kiegészítő joganyag;
esetjog (ítéletek, vélemények);
előkészítő anyagok (bizottsági ajánlások, jelentések, EP-, ESC-vélemények); ...
Minden döntés és eljárás az EU alapszerződéseire (Treaties) épül, amelyet minden EU-tagország elfogadott.
Az Európai Uniót hat állam hozta létre: Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia.
Az Európai Unió alapszerződéseire és másodlagos joganyagára, Egyezményre és annak Jegyzőkönyveire, a tagállamok alkotmányos tradícióira, az Európai Bíróság és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróság joggyakorlatára, ...
Az Európai Unió illetve az Európai Közösségek (ESZAK, EGK, Euratom) alapszerződései, a Párizsi, a két Római szerződés valamint a tulajdonképpeni Uniót létrehozó Maastrichti szerződés, de vannak módosító szerződések, ...
Módosítják az alapszerződéseket, létrehozzák az Egységes Európai Aktát. Ennek fő eleme, hogy 1993-ra jöjjön létre az egységes belső piac, valamint a társadalmi és szociális kiegyenlítődés segítésének rendszere.
A Bizottság feladata, hogy biztosítsa az alapszerződések előírásainak tiszteletben tartását, kidolgozza a közösségi törvényjavaslatokat, majd az előírások jóváhagyása után gondoskodjék azok végrehajtásáról.
Az Európai Parlamenthez hasonlóan a Tanácsot isaz 1950-es években, az Alapszerződések értelmében hozták létre. A Tanács atagállamokat képviseli, és ülésein az Unió minden egyes nemzeti kormányábólegy-egy miniszter vesz részt.
 Lásd még: EU, Európai Unió, Szerződés, Tagállam, Tagállamok
  
|
RSS
