Városfal

A római városfalak és az Isis-templom területe a mai utcahálózatban
Az évszázadok során több császár látogatta meg a települést és császári építkezésekre is vannak bizonyítékaink.

Pesten még 1772-ben is érintetlenek voltak a városfalak - igaz, a falon kívüli városrészekben ekkor olyan fejlődés indult meg, hogy a belváros körül már nyüzsgő élet alakult ki.

Az egykori földesúri vár a városfallal és várárokkal körülvett Belváros északnyugati sarkában helyezkedik el. A város többi részétől még külön vizesárok választotta el. A vár bejárata előtt elhelyezkedő elővárat is vizesárok vette körül.

Falait kő alapzatra emelt, nyers téglából építették: a városfalakat szabályos távolságra hatalmas bástyák tagolták.

Ezt a kőépítészetet, amit az ókori és középkori szakrális építészet, vagy a várak, városfalak, paloták nagy többsége alkot, gyakran monumentális építészetként is említik.

A dúcolások segítségével Európa-szerte előreugró, függesztett emeleteket alakítottak ki a középkorban: így a városfalon belüli szűkös területet jobban ki tudták használni.

Megépültek a városfalak (Sopron, Nagyszombat, Bártfa, Pozsony, Buda, Pest, Kolozsvár), a jellemző faházas építkezést a kő vagy tégla (Győr) váltotta fel; kis polgári lakóházaktól a városházáig; utóbbiak közül a bártfai [ma: Szlovákia] az, ...

A Szíjjártók bástyája Brassó középkori városfalának egyik bástyája volt. A városfal észak-keleti irányában, a várhegy felőli oldalon helyezkedett el.

Bécsben 1856-ban a belvárost még falak övezik, a falak körül a "glacis" /a városfal körüli, kifelé lejtő, ágyúval jól belőhető, kopáran hagyott terület/ volt található. A glacis-on túl az akkori külvárosok - ma kerületek - gyűrűje helyezkedett el.

A kolduló rendek templomai és kolostorai általában a városterület szélén, a szegénynegyedekben, a városfal mellett épülnek.

Lásd még: Város, Templom, Építészet, Homlokzat, Alaprajz