Tájolás

3.10. 135 fokos tájolású felület
Előző
3. Ferde felületek benapozása
Következő ...

A tájolás vizsgálata
A középkori templomok tájolási rendellenességeinek vizsgálatához a hazai irodalomban Guzsik Tamás - sajnos torzóban maradt - munkássága ad támpontot.

Az épületrekonstrukció során először is törekedni kell arra, hogy az épületek a lehetőségekhez képest minél nagyobb mértében hasznosítsák a napenergiát passzív módon (hőtároló tömegek, télikertek, illetve napterek kialakítása és megfelelő tájolása, ...

A torony falsíkjainak a tájolása jelentősen eltér a fő égtájaktól, a keleti falsík mintegy 22 fokkal (-22°) az északi irány felé hajlik.
A lábazati vakolatréteg mintegy egy méteres leverésével a kváderkövek is megfigyelhetővé váltak.

Guzsik Tamás a tájolási rendellenességekkel foglalkozva (a keresztény középkori templom mindig pontosan keletelt) geodéziai műszerekkel ellenőrizte szinte valamennyi jelentősebb emlékünket: a rendellenesség rendnek bizonyult, ...

falak belső oldalán emeletes, földszinten árkádos épületszárnyak (lakócellákal és gazdasági helyiségekkel) övezik a periboloszt (belső udvart), amelynek közepén egy tengelybe állítva a keletelt katholikon (főtemplom), vele szemben a Ny-i tájolású ...

Mivel a templom tájolása általában kelet-nyugati (keletre néz a szentély), a kereszthajó észak-dél irányú. A bazilikális elrendezésű templomok között ritka, amely nem rendelkezik kereszthajóval.

Lásd még: Építészet, Alaprajz, Város, Templom, Homlokzat