Szentély

Szentélyrekesztő
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Legutóbbi változat (ellenőrizetlen) ...

szentély
(sanctuarium), katolikus templomoknak az a része, mely a püspök és a papok számára van fentartva és melyben a főoltár áll.

Szentély (szentélykörzet, temenos): a görög vallásos építészetben elkerített, de fedetlen terület, amelyen egy vagy több kultuszt gyakoroltak, esetleg egy vagy több templomépületet is emeltek benne.

A szentély külső megjelenése a helyreállítás után
Bajót Szt. Simon és Júda katolikus plébániatemploma a község közepén emelkedő domb tetején áll, tornya és hajójának egy része a XIII. századból való.

A szentély részlete az egykori refektóriumban függő Utolsó vacsora képpel
Simontornya ...

Az új szentélyt késő gótikus hálóboltozat fedte, amelynek egy része Bonfini szerint 1490-ben már készen állt. A megmaradt töredékek legnagyobb hányadát nyíláskeretek alkotják, amelynek szinte kizárólag késő gótikusak.

apszis: szentély
architektonikus: építészeti jellegű (itt: tehát nem szobrászi) ...

1949-ben az akkori szentély falán és mennyezetén freskók kerültek elő, melyek vonalritmusa dél-németországi vagy ausztriai rokonságról árulkodik.

Apszis: a templom főhajójának, illetve a szentélynek félkör alakú lezárása.
Assisi Szent Ferenc: itáliai vallásreformátor, a róla elnevezett szerzetesrend, majd a Szent Klára vezette női szerzet és a laikus harmadrend alapítója.

1503 és 1519 között épült az 1245-ben megkezdett, francia példaképeket követő, három-hajós, keresztházas templom körüljárós, kápolna-koszorús szentélyzáródásához, előtér közbeiktatásával.

században félköríves szentélyű, egyhajós kis templomot építettek. A tatárjárás során megrongálódott épületet a XIV.század végén nyugati irányban meghosszabbították és eléje tornyot emeltek. A XV. században újabb átalakításokat végeztek.

Az együttes középvonalában elhelyezkedő hosszú, keskeny templomudvart - egészen a kettős szentélyig - mindkét oldalon kápolnák sora kísértre. Az oszlopos kapucsarnok, az udvart kísérő kápolnák és a szentély falai kőből épültek.

Szentélye keletelt, sokszög záródású. A hajó északi oldalához csatlakozó kápolna és sekrestye az 1670-ben történt barokk bővítés eredménye.

Elrendezésük egyszerű: rendszerint diadalívvel különül el a szentély, többnyire boltozattal fedve; az oltár általában úgy helyezkedik el, hogy a miséző pap keletnek fordulhasson.

Az istentisztelet háza, helye, szentély.
Nemzetközi szó a latin templum (felszentelt hely, szentély) nyomán, forrása a görög temenosz (istentiszteletre körülhatárolt hely) a temnó (vág) igéből.

Az "ikonosztáz" jelentése: A keleti templomokban a szentély és a templomhajókat elválasztó díszes deszkafal, melyet az egyházi előírás szerinti sorrendben szentképek díszítenek.

századi japán arisztokrácia lakóházainak stílusát legjobban a 478-ban épült Ise-i sinto-szentély mutatja be (87. KÉP). Az épület oszlopait világos hinokiból készítették.

Ekkor tűnt elő a valódi bizonyíték: a kis szentélyrész, mely világosan mutatja, hogy mégsem dugótoronyról, hanem rotundáról van szó.

Lásd még: Templom, Alaprajz, Homlokzat, Építészet, Torony