Stukkó

Stukkó
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Legutóbbi változat (ellenőrizetlen) ...

stukkó
Gipszhabarcsból készült mennyezeti (vagy fali) díszítmény.
A stukkó az olasz stucco (gipsz, gipszvakolat) átvétele, amely az ófelnémet stukki (levált kéregdarab) szóból ered.

stukkó: belső felületek díszítésére szolgáló speciális keverékű gipszvakolat, gipszplasztika
szárny: a főépülethez, tömbhöz folyamatosan vagy tetszőleges szögben kapcsolódó épületrész
szegmentív: körszeletből álló lapos ív.

A lakópalota stukkódíszes boltozatai, a védőövhöz simuló déli lakószárny a kápolnával és a külső falrendszer bástyái Bethlen Elek (†1690) idejében épültek.

A nagys­tí­lű ve­len­cei re­zi­den­ci­ák­ban és az in­ti­mebb ma­gán­há­zak­ban a stukkók be­bo­rí­tot­ták a fa­la­kat.

Károly itt tartózkodásai alatt a vár termeinek egy részét lakta, amiket egyszerűbb stukkódíszekkel láttak el, és kissé lakályossá tettek. 1738-ban bekövetkezett halálakor a ferences templom kriptájába helyezték örök nyugalomra.

A díszlépcsőház széles, többszakaszos lépcsőjét historizáló barokk kőfaragások, szobrok, lámpatartó puttók, balusztrádok kísérik; a fehér falakon ornamentális stukkódíszek.

A barokkot a reprezentáció, a hatásvadászat és erőfitogtatás igénye jellemzi: pompa, pátosz, illúzió, a méretek fokozása, széles lépcsők és lépcsőházak, homlokzat elé kiugró épületrész (rizalit), gazdag stukkódísz.

A második fázisban készültek el a földszinti boltozatos helyiségeket díszítő stukkók, az emelet már dísztelen. 1686-ban az épületet a sarkoknál sárga és vörös csíkozásúra festették. A 18.

Ezeknek romantikus felfogású, erőt sugárzó homlokzatai mögött meghúzódó mozgalmas, lapos domborművű stukkóval díszített, klasszicizáló belső termei a festőit kedvelő korízlés hű kifejezői.

Megjelenik a stukkó (gipszdíszítmény), elsődlegessé válik a belső márványburkolat használata (nálunk elsősorban a sütői vörös márvány, síremléknek is).

Lásd még: Templom, Párkány, Építészet, Kastély, Homlokzat