Párkányzat

párkányzat
több párkány összege, melyek együttesen a P.-ot alkotják; p. a görög, római és renaissance építészet oszloprendszereinek (l. o.) P.-a a gerendapárkány-, képpárkány- és koronázó párkányból áll. Közönségesen a nagyobb párkányokat (p.

beforduló ház párkányzatos historizáló utcai homlokzattal
A magyarlukafai táj fontos jellegzetessége a terep lejtése. A főutca északi oldalán emelkednek, a délin lejtenek a telkek az utca felől.

A karcsúbb, finomabb részletekkel bíró ión oszloprend (ld. az illusztráció második sorának első ábráját) oszlopai 16 - 181/3 modulus magasak, az oszlopközök pedig 41/3 - 71/2 modulus szélesek; a párkányzat az oszlopmagasságnak mintegy 1/4 - 1/5-e.

Az ábrázolás szerint a felfelé keskenyedő hídfőkön egy-egy félköríves záródású, rusztikás keretezésű kapu nyílt, egyenes párkányzatukon három-három címerrel.

A támpillérek és párkányzatok anyaga vasbeton. Sokablakos tornya a kapu fölött, középen emelkedik, toronyfala négy sarkán a székely templomokra jellemző "fiatornyos" díszítést alkalmazta az építész, ezzel magyaros hatásra törekedve.

Származékai: párkányos, párkányzat.
A középfelnémet parkan (kerítés, kerített hely, fal) átvétele a szóvég palatalizációjával, nyelvünkben eredetileg sáncot, elővárat jelentett, innen a Párkány helynév is.

Metopé: a dór oszloprendben a párkányzaton a triglyphek közötti négyzetes mezők, melyeket gyakran festett táblával vagy domborművel díszítettek. Ugyanígy hívják a vázafestészetben a négyszög alakú képmezőt is.

Lásd még: Párkány, Oszlop, Építészet, Templom, Homlokzat