Pantokrátor

Pantokrátor
Keleti falikép- és ikontípus, amely Krisztust mint a világ urát, királyi jelvényekkel ábrázolja.
Görög szó, tkp. mindenek fölött hatalmas a pan, pantosz (minden) és krateó (hatalma van) elemekből.

Pantokrátor (gör.): a bizánci művészetben az ítélő Krisztus.
patics fal: függőlegesen vezetett ágakból és gallyakból szőtt falszerkezet, amelyet sárral vakoltak
peristylium: oszlopos tornáccal övezett udvar.

Bizánci templom általános képi programja: Mennyei Jeruzsálem: Kupola (Pantokrátor), 4 arkangyal (világtájak), dob (12 tanítvány, 12 próféta), csegelyek: a Tanítás pillérei (Evangélisták).

A kapu ívmezejébe egy római fehérmárvány domborművet faragtak át, mely a Pantokrátort ábrázolja két angyallal körülvéve. A harmadik építési periódus a tatárjárás utánra tehető, ekkor műhelyváltozás is történt.

Lásd még: Fal, Oszlop, Csarnok, Pillér, Peristylium