Palota

palota
1. Csanád-P. (l. o.). - 2. Rákos-P., csinos nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye váci felső j.-ban, (1891) 6264 magyar lak. P. kedvelt kiránduló és mulatóhelye a főváros lakosságának, melynek itt számos nyaralója s csinos úriháza van.

palota
Nagy, díszes városi épület: a Gresham-palota, kastély, vár, ennek díszterme: Ottan letevék a hűs palotán (Arany).
Szláv eredetű szó: bolgár, szerb-horvát, ukrán palata.

A palota építéstörténetéről beszéltem, és nem véletlenül puszta létezéséről. Kísérletet teszek ugyanis arra, hogy a már említett cikkben általam javasolt "élő műemlék" fogalmat a gyakorlatban alkalmazzam.

Palota: az erősség azon lakórésze, amit a földesúr és családja használt. Mind kialakítása, mind felszereltsége a vár legreprezentatívabb részévé tette, alkalmassá a középkori várúr hatalmának és vagyonának a vendégek felé való bemutatására.

A palota első írásos emléke 1845-ből van. Ekkor jegyezte fel Herder báró az útirajzában, melynek címe: Bányászati út Szerbiában ("Рударски пут пО Србији").

A palota udvarát az országút és a Duna felé lezáró szárny egyik nagytermének nyugati falán, nem messze a bejárattól 1477-1478-ban emelték a címerdíszes zárterkélyt, amely a maga nemében a középkori Magyarország leggazdagabb emléke.

Az első palotakorszak emlékeit Kr.e. 1700 körül földrengés pusztította el. Homérosz története a második palotakor idejében játszódtak (17-15. évszázad Kr. e.).

Kristálypalota hosszúsága 1851 láb, az évszámmal azonos /kb. 564 m !/, szélessége 137 m, öthajós elrendezésű, a főhajó 21 m széles volt. Új, korszerű elv: a méretkoordináció. Alapméret az akkor létező ill.

Nunkovits-palota
Némileg meglepő, hogy a Bonyhád körzetében nem meghatározó birtoknagysággal rendelkező Nunkovics György építette a legszebb városi palotát, 1787 körül.

Helyszínrajz (A palota alaprajza)
Aquincum
106-tól Pannónia Inferior fővárosa, helytartói székhely. A castrum - légiótábor - és a körülötte alakuló katonaváros - canabae - illetve az ezektől távolabb eső polgárváros a főrészei.

Velence: Palazzo Ducale (Doge-palota)

1309 és 1424 között épült velencei Doge-palota a gótikus világi építészet egyik legjellemzőbb példája.

A városi palotaépítkezés jellemző példái a nagyváradi püspöki palota és a pozsonyi prímási palota. Többi városainkban: Eger, Győr, Székesfehérvár - Pestet és Budát is beleértve - szerényebb, egyemeletes palotákat találunk.

Pestújhely 1896-ban, Rákospalota egyik telepeként kezdett épülni. Rohamosan növekedve, az 1910-es években teljesen ki is alakult.

Porphüra: a császárné palotaszárnya a konstantinápolyi császári palotában. Az imperiális jelentésű porfírral burkolt hálója a Porphürogennétosz=Bíborbanszületett császárok születésének helye (temetés: porfír szarkofágban).

A japán építészet további jellegzetessége, hogy az épületek mindig szerves és harmonikus egészet alkotnak a kerttel és az őket körülvevő tájjal: a már említett Kacsura-palota minden szobájából nagyszerű kilátás nyílik az azt körülvevő kertre ...

Lásd még: Város, Építészet, Homlokzat, Templom, Alaprajz