nyeregtető: két általában azonos hajlásszögű tetősíkból álló felül egymással gerincben összemetsződő tető ...
A nyeregtető (tetőszerkezeti típustól függetlenül) két lejtős tetősíkból áll, melyek fent a tetőgerincben találkoznak, a szerkezetet kétoldalt háromszögű oromfalak zárják le (18. KÉP).
18. kép ...
A földszintes, nyeregtetővel fedett oromzatos ház az 1900-as évektől Eppel József családi háza, ahol a mester a szabóműhelyét is berendezte. Az elmúlt években játékbolt, majd kocsma működött benne.
A Hallart-Wening-metszet (1686) örökítette meg képét, alacsony hajlású, itáliaias nyeregtetőzetét. A felső (II.) emelet eltér az alsó épületrész homlokzatától a (valószínűleg kőkeresztes reneszánsz ablakokat jelző) nyílásaival.
A templom legdíszesebb része a főhomlokzat, mely a bazilikális elrendezés keresztmetszeti képéhez igazodik: a főhajót háromszög alakú nyeregtető, az alacsonyabb mellékhajókat félnyeregtető fedi.
Leggyakoribb jelentése most az orommező: a nyeregtetős épületek háromszög alakú, esetleg ívesen zárt, párkánnyal határolt homlokfelülete, illetve fülkéje, amit gyakran szobordíszekkel töltöttek ki.
A lefedésük meredek hajlású nyeregtető. Az utcára néző homlokzatot több emeletes, gazdagon díszített, lépcsős oromzat zárja le.
A rövidebb homlokzatokat a nyeregtető oromzatát letakaró, lapos háromszög (timpanon) takarta. A templom alacsony alépítményen állt, a szintkülönbséget három fellépőből álló, körbefutó lépcsősorral hidalták át.
szokásos (mur mitoyen); e) alapfalak (l. o.), melyek az egész épületterhét hordják; f) szék- v. térdfal, a homlokfalak magasítása a padlás gerendasorán fölül; g) tüz- vagy oromfal, az épület szomszédos fala a padlás magasságában (a nyeregtető ...
e. 27-ben emelt - előcsarnokához építették hozzá.
43, 2m átmérőjű félgömb kupolával lefedett körépítmény, 'rotonda' tömegéhez a négyszög alaprajzú előcsarnok oromzatos, nyeregtetős tömege kapcsolódik.
 Lásd még: Építészet, Oszlop, Templom, Alaprajz, Homlokzat
  
|
