Négyezet

Négyezet
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Megtekintett lap ...

négyezet
a templomépületeknek az a térsége, amely a fő- (hossz-) hajó és a kereszthajó metsződése által keletkezik. A N. a fő- (hossz-) hajó és a kereszthajónak többnyire egyenlő szélessége folytán rendszerint négyzet-alaprajzu.

négyezeti torony: a főhajó és a kereszthajó összemetsződése felett emelkedő torony
nyeregtető: két általában azonos hajlásszögű tetősíkból álló felül egymással gerincben összemetsződő tető ...

Mintegy a keleti keresztházat és négyezeti tornyot tükrözve a nyugati oldalon is egy keresztház-szerű, középtornyos, lépcsőtornyokkal közrefogott többszintes építményt emeltek (pl. Centula, S. Riquier apátság, 790-799., Corvey, apátság, 855-885.

Ezek hosszházas elrendezésűek, gyakran kettős kereszthajóval, a hossz- és kereszthajók találkozásánál magas, toronyszerű négyezeti térrel. A karzatokra kerek, kör alaprajzú lépcsők vezetnek.

Feltehetően a főhajó és a kereszthajó kiemelkedhettek kereszt alakban, metszetükben négyezeti torony lehetett. A 12.

A kereszthajó feltűnően keskeny, s ezért a négyezet felett elmarad a kupola. A szentély a nyolcszög három oldalával zárul. A kétszakaszos, csehboltozatos hajó falait erőteljes pillérek tagolják.

Görögkereszt alaprajz: az egyik legjellegzetesebb bizánci templomtípus középpontos elrendezésű alaprajzi formája, amelyben az épület keresztszárainak metszéspontjában keletkezett négyezetre csegelyek, illetve dob közbeiktatásával kupola borul, ...

A főhajót és a keresztház szárait hatsüveges, a négyezetet, az oldalhajókat és a karzatokat keresztboltozatok fedik, a körüljárók ívét háromszögű boltsüvegek.

Lásd még: Templom, Alaprajz, Építészet, Pillér, Oszlop