Monostor

monostor
(a gör. monasthion szótól), oly épület vagy épületcsoport, amelyben szerzetesek, apácák szabályszerüen ájtatos és erényes életet folytatnak. Egyenértelmü a kolostor kifejezéssel (l. o.).

monostor
Szerzetesi rendház.
Nemzetközi szó a latin monasterium nyomán, amely a görög monasztérion (remetelak) átvétele. Ez a monadzó (egyedül van) származéka a valaminek helyét jelölő -térion toldalékkal (pl.

A monostor első, biztos említése 1283-ból származik, amikor is a birtokos -talán a monostort is alapító- Zovárd nemzetség tagjai megosztoztak két elhalt rokonuk birtokain, ...

"A középkori monostortemplom helyén álló, többször átépített épület a 19. század közepére olyan rossz állapotba került, hogy 1842-ben már új templom építésének tervét vetették fel a bátaszékiek az itt tartózkodó püspöknek.

Ják, egykori bencés monostor
Ják nembeli Márton ispán alapította a 13. század 10-es éveiben a kolostort és a templomot, melyet a tatárdúlás után, 1256-ra fejeztek be. Omode püspök szentelte fel ekkor a háromhajós épületet.

A középkori tihanyi monostort a török háborúk idején várrá alakították, s megrongált állapotban, tűzvésztől is elpusztítva került az új tulajdonos birtokába. Nem késlekedtek a romeltakarítással és az építkezéssel.

A jáki (16. kép) és lébényi (17. kép), (57. ábra) nemzeti monostorok az észak-olaszországi lombard építészet közvetlen befolyásáról tanúskodnak. E hazai templomtípus kéttornyos, háromhajós felépítésű, keresztház nélkül épült.

A kor ismert épületei még a debreceni református kollégium, a Deák téri és a Bécsi kapu téri evangélikus templom, a váci székesegyház, a sárospataki református kollégium, a pannonhalmi bencés monostor látképét meghatározó épületbővítése, ...

Lásd még: Templom, Építészet, Város, Kolostor, Kápolna