Kváder

Kváderezés
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Legutóbbi változat (ellenőrizetlen) ...

kváderkő
Négyszögletesre faragott, szabályos formájú építőkő.
A szó első eleme a német Quader (kváderkő, téglatest) átvétele, ez a latin quadrum (négyzet) folytatója a quattuor számnévből.

kváder: hasáb alakúra faragott szabályos építőkő, amelynek felülete a homlokzat síkján látható marad
kváderezés: vakolt homlokzaton a kváderkő falazat utánzása, csak vízszintes, vagy hálós fúgával, mélyítéssel ...

Kváder Négyszögletesre faragott építőkő, amely a beépítés után szabadon maradó, látható külső felületével díszíti a falazatot
lapicida
Kőfaragó, aki a reneszánsz építészetelmélet szerint az ornamentumokat faragja ...

Nálunk a faragott kváderköves építkezés - mivel a feladat sok és ez időigényesebb, drágább, csak a sarkoknál és nyílásoknál marad meg, egyébként a terméskő-építkezés a jellemző. A házak homlokzatát vakolták és erre imitált kváderosztást festettek.

kváderkő = faragott, pontosan illeszthető kő, pillérek tetején lévő talpkő, melyen a pillér nyugszik
kváderozás = faragott kövekből alkotott falazat vízszintesen végigfutó, függőlegesen szakaszos hézaggal
kvent = ajtó, ablak kávája ...

Kváderkő: négyszögletes, szabályos, faragott építőkő.
Kváderes: kváderkövekkel kirakott
Lanterna, vagy laterna: a kupolák tetején lévő kicsi, hengeres, rendszerint kupolával záródó toronyszerű építmény.
Lélekharang: 1.

A forradalmi építészetben ismét életrekeltek régen eltemetett os-architektonikus gondolatok, a görögség újfajta megvilágításában az osi, az archaikus, a dór, a durván megdolgozott kváderkövekbol falazott támfal; mind olyan motívum, ...

Anyaga azonban kváderkő, míg az előbbieknél tégla; ez a tagozatalakítást, profilozást is meghatározta. Emellett az új helyszín nem illeszkedik a "Tisza-menti kör" korábbi teóriájába.

De nemcsak stiláris különbségek adódtak ebből: az első periódusban gondosan megmunkált kváderköveket helyeztek egymásra kötőanyag nélkül, az utóbbiban viszont már vakolat alá szánták a termésköveket, melyeket habarcs köt össze.

Ez az alsó néhány szint gondosan faragott, jó minőségű kváderkövekből áll. A torony egykor négyzet alaprajzú lehetett, mintegy 5, 5 m-es oldalakkal, de a református templom építésekor a hajót ívesen csatlakoztatták a toronyhoz.

Míg azonban az ókori Rómában hatalmas, faragott kváder kövekből épültek a boltozatok, Franciaországban ennél egyszerűbb technikát választottak.

A mértani idomokból felépülő tömeg együttest a fiatornyos támpillérek, támívek, ereszek fölötti mellvédek, galériák, oromzatsorok sokszor valósággal elfüggönyözik. Az építésnél főleg terméskövet használnak, kváder követ csak a sarkok megerősítésére ...

Lásd még: Homlokzat, Építészet, Alaprajz, Templom, Oszlop