Kőrács

korai kőrács
fejlett kőrács
A falak teherhordó szerepére már nincs szükség, ezt a külső támpillér-hálózat biztosította. Megjelent a csúcsívesség tehát, nagy, keskeny, magas üvegablakokkal tagolt falak jellemzők.

A keskeny ablakok helyét nagyobb, kőrácsos-mérműves ablaknyílások veszik át, a csúcsíves bejárat a torony-hajó-szentély tengelyét követve a nyugati homlokzatra kerül. A szentély sokszögzáródásúvá vált, hálózatos boltozatot nyert.

A lényegét jobban kifejező kőrács vagy kőcsipke elnevezés nem honosodott meg nyelvünkben.

rózsaablak: főként a templomok főhomlokzatán alkalmazott kör alakú nagy kőrácsos ablak.
sátortető: négy- vagy sokoldalú gúla alakú tető.

A vázas építést forradalmasító korban természetesen a korlátok is áttört kőrácsból, mérművekből keletkeztek.

A szerkezetek eleganciáját tovább növelte, hogy a csúcsívekből és körökből összeszerkesztett kőrács - mérmű - egyes elemeit már nem önálló keretekből rakták össze, hanem együtt faragták ki kőből.

A késő román illetve már gótizáló korban a déli nyílások már jóval nagyobbak, s azokat fatábla vagy kőrács fedi, a templomhajó átboltozott, a déli kapu megszűnik, a bejárás a torony alá kerül.

A zárterkély két hálóboltozattal fedett árkádívre támaszkodott, homlokzatát a mellvéd fölött csúcsíves vakkőrács tagolta, valamint vakmérműves attika zárta le, párkánya csúcsíves frízből és címeres lezáró tagozatból állt.

Lásd még: Homlokzat, Építészet, Templom, Mérmű, Oszlop