A hosszhajós mellett később elterjedő másik barokk hazai alaprajzi típus a centrális, amelynek több fontos emléke is felépült. Így Lékán (Lockenhaus) 1655-1669 között Nádasdy Ferenc építtetett Szt.
A négyezet a hosszhajó és a kereszthajó többnyire azonos szélessége folytán rendszerint négyzet alaprajzú. A belső tér többi boltozati szintjénél magasabb csillag- vagy keresztboltozattal, illetve kupolával szokás kiemelni.
Leginkább a csúcsives építészet alkalmazza templomainak fedelén a hosszhajó és kereszthajó átmetszése fölött vagy a hosszhajó tetőzetének végében. A H.
Az ortodox rítus térigényeinek leképezése egy hosszhajós templomtérben sajátos ötvözetet eredményez a nyugati hatású gótikus architektúra valamint a belső díszítés és berendezés bizánci stílusa között.
Hosszhajóját erősen tagozott, messze kiugró kereszthajó szeli át, a harangtoronyhoz kétoldalt külön fedélszékű karzati lépcsőház csatlakozik. Támpillérei gótikus, az ablakformák román jellegűek. Falain hatalmas szines rózsaablakok.
A hosszhajók végén kereszthajó helyezkedik el. A főhajó félköríves (később sokszögű) kiöblösödésben, szentélyben (apszis) végződik. A főhajót és a kereszthajót, ill.
A hosszhajós templomoknak ez a típusa a késő reneszánsz építészetben fejlődött tovább. A főhomlokzat a reneszánsz egységteremtő szándékának érdekes példája.
Legkorábbi emléke e kornak a hirsaui Szent Péter-Pál templom és a speyeri székesegyház (55. ábra). Utóbbi változatos tömegét nagy méretű négyezeti tornyok és kör alaprajzú lépcsőtornyok gazdagítják. A hatalmas templom hosszhajóit két széles ...
Többhajós épületeknél a hajók terét árkádsorok, oszlop- vagy pillér-gerendás rendszer kapcsolja össze (főhajó, oldalhajó vagy mellékhajó). A hossztengelyre merőleges kereszthajó többnyire ívekkel kapcsolódik a hosszhajókhoz ...
Lásd még: Templom, Torony, Boltozat, Kereszthajó, Oszlop
 
|