Ehhez igazodott a vízszintes hármas homlokzattagolás, melynél esetünkben a felső szintet egy sematikus, triglifekkel tagolt magas párkányzat helyettesítette.
Ebből adott esetben vagy visszabontani lehet (de ez ma viszonylag ritka), vagy valamilyen homlokzattagolási elv alapján tudjuk felosztani a tömeget. Pédául lehetőség van az eltérő homlokzatburkolatok használatára úgy, hogy az 1-3.
A palota homlokzattagolásának rendszere (talapzatszerű földszint - piano nobile - mezzaninszint) a Palazzo Chigi nyomán nemcsak az osztrák építészetben, hanem a magyarban is igen elterjedt (pl.
A mai kutatási eredmények szerint tehát Gerl határozta meg az alaprajzi rendszert, az épülettömbök ritmusát, Fellnernek a homlokzattagolási rendszer és a belső térképzés tulajdonítható. 1779-re a munkálatok befejeződtek.
Lásd még: Homlokzat, Rizalit, Manzárd, Ívsor, Városháza
 
|