Harangtorony

Nyírbátor, harangtorony, az egyházi faépítészet egyik emléke.
Báthory István adományából épült a 16. században.

városmajori kis temploma, (erdélyies, Kós Károlyék formavilágával rokon elemeivel) és a tizenhárom évvel későbbi, már fiával, Árkay Bertalannal együtt tervezett, s általa befejezett vasbeton szerkezetű Városmajori templom (1932-1933, a harangtorony ...

A tetőfedésre fát hazánkban sokáig csak a hegyvidéki területeken, illetve máshol csupán a rangosabb épületeknél (templom, harangtorony, középület) használtak. A 19.

A négyzetes templomtérhez északon kapcsolódó kápolna, harangtorony és sekrestye tömegei fordulnak az utca felé, a köztük kialakuló téröböl formálja a bejáratot.

A szepességi, eperjesi és késmárki polgárházak, az itteni harangtorony vagy a fricsi kastély formavilágában a 17.

A négyzetes épület bejárata felett kis harangtorony emelkedett, belül középen az Elias Nicolai szebeni mester által faragott síremlékkel, felette kazettás mennyezettel.

Állhat önállóan: zikkurat, minaret, harangtorony (ebben az esetben campanile). Más építményekkel együtt: őrtorony, tűztorony, kilátótororny, hídtorony, kaputorony, lakótorony, a vár részeként donzson.

Hosszhajóját erősen tagozott, messze kiugró kereszthajó szeli át, a harangtoronyhoz kétoldalt külön fedélszékű karzati lépcsőház csatlakozik. Támpillérei gótikus, az ablakformák román jellegűek. Falain hatalmas szines rózsaablakok.

Ennek fő homlokzatát - igen hasonlóan a harangtorony ("pisai ferde torony") hengerpalástjához - hímzésszerű, csipkés architektúra borítja. Ez a hatás az oszlopokból és ívekből összeszőtt, törpegalériák egymás fölé építésével jött létre.

A román korban alakul ki a misézéshez szükséges kegytárgyak (ruhák, kancsók, kelyhek, gyertya) őrzésére a sekrestye. Megjelenik a harangtorony is, de nem feltétlenül (pl. cisztercitáknál soha, ld. Bélapátfalva).

Lásd még: Templom, Torony, Homlokzat, Alaprajz, Város