Harangláb

harangláb
sasfű, keselyüfű, saskeselyüfű, gelesztafű, galambvirág néhol harangvirág, gumóvirág, csamoly, helytelenül olvasva cámoly v. camoly, Aquilegia Tourn. (növ.), a. m.

Kovács József: Fa haranglábak, harangtornyok. Pilisszentlászló : Petit Print Kiadó Kft., 1999, 228 p.
Kovács József : Fatornyok és fatemplomok a Kárpát-medencében. Budapest : Romanika Kiadó, 2004, 199 p.

Harangláb: kisebb, ácsolt építmény, melyben harang függ.
Háromboltszakaszos: három íves kiképzésű, kupolaszerű mennyezettel ellátott (csehsüvegboltozatos) tér.
Hild József: építész (1789-1867).

A templom anyakönyvei az 1766-os évtől vannak meg, ezekben fatemplom és harangláb létezéséről olvashatunk. Ugyanennek a megerősítését bizonyítja az 1809.

Az udvaron áll a Szeretetotthontól kapott harangláb. Harangja, melyet 1995 október 15-én avatott fel Bálint László esperes, az Ózdi Evangélikus Egyházközségből, Somsály bányatelep lebontott templomából került ide, ...

A késő reneszánsz fa harangtorony méretével és korával is kitűnik: a közel 30 méter magas, tölgyfa gerendákból ácsolt torony a mai Magyarország legnagyobb méretű fa haranglába, 1640 körül készült. Tölgyfából ácsolt míves munka.

^ Thaler Tamás - Zsidi Vilmos: Kárpátalja és Észak-Partium (Barangolás a fatornyos templomok hazájában) Anno Kiadó, 2007. ISBN: 978 963 375 500 6 34 - 35. oldal
^ Kovács József - Fa haranglábak, ...

építik, 1630-tól már nagy mennyiségben állítanak elő a magyar üvegcsűrök ablaküveget. Ebben az időszakban azonban nemcsak a kastélyudvari ívsorok, a reneszánsz pártázat és az üvegpogácsák hasonlók a két ország területén, hanem a fa haranglábak is.

Lásd még: Templom, Építészet, Torony, Oszlop, Város