Gádor

gádor
Pince torkolata, gödör, árok, sziklaüreg.
Német eredetű, a Gatter (rács, rácskapu) valamely nyelvjárási formájából (pl. bajor-osztrák goder), a magyar jelentések talán egy rácsos ajtó mögötti helyiség értelmi árnyalaton keresztül magyarázhatók.

A "gádor" jelentése: A föld felszínénél mélyebben lévő padlózattal ellátott ház, vagy pince lejárata - falusi ház nyitott oldalú, tetővel ellátott folyosója.

Gádorfal: bazilikális elrendezésű templomok főhajójának a mellékhajó tetőzete fölött emelkedő oldalfala, amelyen a főhajót közvetlenül megvilágító ún. bazilikális ablaksor húzódik végig.

Gádor-Nováki-Sándorfi, 1979.
Gádor J.-Nováki Gy.-Sándorfi Gy.: BAZ megye őskori és középkori erődítményei. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 17. 1978-79. Miskolc, 1979.
Genthon, II. 1961.

Farkasdy Zoltán, Németh Pál, Rimanóczy Gyula, Janáky István, Dávid Károly, Gádoros Lajos műtermeiben élénk szellemi élet folyt; a II. világháború előtti évek vezető mesterei és az új generáció tagjai között sajátos szimbiózis alakult ki.

Ez a földszintes, gádoros ház tehát már a Perczelek elött is állt. A 7-es számú, XIX. század második feléből származó ház homlokzatán ma is a Perczel címert láthatjuk, bár tudjuk, hogy később a Pecsovicsoknak is tulajdona volt.

Néhány jelentős középületet emeltek (Budapest, Dózsa György út, MÉMOSZ székház, 1949, Gádoros Lajos, Perényi Imre, Preisich Gábor és Szrogh György, Deák Ferenc tér, autóbusz pályaudvar, 1949, Nyiri István, Kecskemét, OTI székház, Hegedüs Béla, ...

Lásd még: Város, Templom, Építészet, Alaprajz, Lépcső