Freskó

freskó
(a nedves vakolat anyagába kevert festékkel készülő) falfestmény, mennyezetfestmény.

A "freskó" jelentése: Falfestés, aminek a lényege, hogy a még nedves - meg nem kötött - vakolatra viszik fel az enyhe mészvízzel oldott festéket. A festék a vakolattal együtt szárad meg és azzal oldhatatlan egységet alkot.

freskó, al fresco (ol.): friss, nedves mészvakolatra vízzel kevert porfestékkel készített falkép. Színei tartósabbak, mint a százaz vakolatra festésnél (secco), viszont a vakolat száradása miatt gyorsabb munkát igényel, ezért szakaszokban készül ...

Táblaképek, freskók tömege készül: szerzői közül mindenképpen kiemelkedik Aquila János (Velemér) és Kolozsvári Tamás (garamszentbenedeki oltár) munkássága.

Freskó: friss, nedves mészvakolatra vízzel kevert porfestékkel készített falfestmény. A freskónál a színek tartósabbak, mint a száraz vakolatra festettnél (szekkó), viszont a vakolat száradása miatt gyorsabb munkát igényel.

Prokopp Mária 1990-ben készített tanulmányaiból idézzük: " A Vitéz stúdió oldalfalait a négy erényt ábrázoló freskókhoz hasonlóan, festett loggiás architektúra-festés díszítette körös-körül.

Az eurázsiai művészetnek egy korábbi magasművészeti ága volt a Közép Ázsiából (régészeti feltárásokból) ma már jól ismert freskófestészet (Afrasiab, Pendzsikent).

A hajó ablakai is déliek, így a még kisméretű nyílások az északi falat világítják meg, ahol gyakran freskó húzódik. A kis nyílás egyes esetekben még kőbetéttel zárható, mint a 13. századi második veszprémi Szent György-kápolnában.

A torony Városház utca felőli homlokzatát az egykori fényképek és írásos adatok tanúsága szerint a szenátus megízásából készült freskó díszítette, középen kálváriajelenettel, kétoldalt a város és az ország címerével.

Blaskovits képei közül kiemelkedik a főhajó ablakai alatt elhelyezkedő apostol mellképsorozat, valamint a főbejárat timpanonjának az Atyaistent ábrázoló freskóképe. Az oszlopfőket kerubok festett képei díszítik.

E teremre koncentrálja az építtető a leggazdagabb díszítést: a mennyezetet, az oldalfalakat freskó borítja, a fülkékben szobrok állnak. Többnyire lekerekített sarkú téglalap formát mutat, amely a rizalit egész területét elfoglalja.

Az első keresztény templom maradványait Kis-Ázsiában, Dura Europoszban találták meg. Egyszerű, lakóházszerű emeletes ház volt, falait freskók - falfestmények - díszítették. Az "isten házának" lakóhelyiségei szűk, belső udvarról nyíltak.

A Klebelsberg által inspirált együttest a püspöki palota és az egyetemi épületek egységbe foglalt rendje alkotta. A téren körbefutó árkád és a kapu jellegű megnyitás (amely a Hősök kapujához és Aba Novák freskóihoz vezetett) bensőségessé teszi ...

Nemesen egyszerű tornya a 14. század elején készülhetett, magassága 43 m. Kapujának orommezejében középkori freskó látható Köpenyes Mária képével, felette a templomban többször előforduló kecskés címer. ...

Lásd még: Templom, Torony, Építészet, Homlokzat, Város