fesztáv Repülőgép szárnyvégei, híd két alátámasztási pontja közötti távolság. Műszaki szakszó, tükörfordítás a német Spannweite nyomán: spannen (feszít) és weit (távol).
A fesztávolság növelésére az angliai építőmesterek a középkorban különleges, nagy teherbírású vázszerkezetet - az ún. Cruck-vázat - fejlesztettek ki (24. KÉP), mely előfutára a mai 'csupatető' hétvégi házaknak.
1,0 m fesztávú fahíd Fahíd a Maroson 1900 előtt a Tiszán áthaladó HÉV vonalakon főleg vashidak épültek. Taksonynál egy 69 nyílású 787,3 m hosszú fahíd készült, ékelt fagerenda és Howe-féle szerkezettel.
A mederhíd fesztávolsága 307,8 m, az ívek magassága 48 m, megépítése után a maga nemében ez a híd világrekordot jelenthet majd. Az ívek itt is egymáshoz hajló ferde síkokban helyezkednek el, a mező végein mereven kapcsolódnak a gerendához.
Ennek megfelelően Angliában épültek az első nagy mérnöki létesítmények, nagy fesztávolságú vasszerkezetű hidak és vas-üveg csarnokok.
A 40 m-t meghaladó fesztávolságú, nyolcszög-alaprajzú tér fölé kettős héjú kolostor boltozatot épített. A szerkezet tulajdonképpen még gótikus.
a téglaszerkezeteknél, a teherbírásra méretezés elterjedése, az építőanyag-gyártás nagyüzemivé válása - és a gazdasági fellendülés nemcsak formai változásokat eredményeztek (például a nyílások és a pillérek viszonyának megváltozását, a fesztávolságok ...
Eszközei a nagy fesztávú szerkezetek, az átlátszó csupa üveg határoló falak, az átalakítható, rugalmas alaprajz voltak.
századi épületénél (amelynek 43,2 m átmérőjű kupolája másfélezer évig a legnagyobb fesztávolságú épített szerkezet volt a világon) az alaptól az opeionig, a tetőpontig hatféle beton összetételt használtak, felfelé egyre könnyebb adalékanyagokkal.
templomok az ókeresztény bazilikák elrendezését követik, 3 vagy 5 hajóval, félköríves apszissal. A templom kiegészítő részei a tornyok és a keresztelő kápolna. A templomok mennyezetét kereszt- illetve dongaboltozással fedték, mely csak kis fesztávok ...
Lásd még: Építészet, Város, Homlokzat, Templom, Oszlop
 
|