kazettás famennyezet
Mélyített mezős, legtöbbször derékszögű elemekből álló, bordázattal rendelkező famennyezet
Kapcsolódó fejezetek: A reneszánsz és a barokk építészete Magyarországon / Bevezetés; ...
1755-ben újrazsindelyezték, majd 1761-ben kazettás famennyezetet kapott a templom, s feltételezhetően ekkor készült a kis tornyocska és a nyugati bejárat feletti tető.
A keletre tájolt félkörös szentélyhez famennyezettel fedett hajó csatlakozik, végében sokszor karzattal, majdnem minden esetben délre is nyíló kapuval.
A háromhajós, famennyezetes templom négy torony közé zárt tömege újszerű és hagyományos egyszerre. A határozott geometriára törekvő, kubusszerű megjelenés szigorú és tömör megfogalmazású romanika stílusjegyei alkalmazásával járt együtt.
A más vidékeken gyakori festett famennyezet megyénkben csak nyomokban maradt fenn Őcsényben, másodlagos beépítésekben. Váralján egy sajátos, XX. század eleji, vászonra festett mennyezet és karzat képviseli ezt a stílust.
Különlegessége a bordás ("ojkos") famennyezet és a "székelykapu" oltár. Az oltárkép a kenyeret és bort áldó Jézust ábrázolja. A szószék műmárvány, a pártás stílusban kiképzett padok oldalán ismétlődő, faragott, festett Luther-rózsák.
század második felében kifejlődő pompás virágdíszes reneszánszt, mely aztán az iparművészetre, a népies fafaragásra és famennyezet-festésre is nagy hatással volt (pl. az ádámosi templom famennyezete [ma: Románia]).
Sümegi György: Festett asztalosmunkák a Duna-Tisza közén. A szabadszállási református templom famennyezetének töredéke. = Ars Hungarica. 20. 1992. 1. 43-52.
 Lásd még: Templom, Torony, Homlokzat, Alaprajz, Mennyezet
  
|
RSS
